A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

Kommunista Párt mezőgazdasági és parasztpolitikája az „egy mázsa búza — egy pár csizma" jelszóval fémjelzett paraszti érdekből és törekvésekből indul ki, ezek megvalósítására és képviseletére törekszik. Beszédében nagy figyelmet szentelt az ország fejlődése perspektívájának, a gazdasági és politikai harc várható fejleményeinek. „Mi nem angol, hanem magyar demokráciát akarunk felépíteni ebben az országban." Nem fejtette ki részletesen, de utalt arra, hogy ez a magyar demokrácia a tőke korlátozása révén, annak az újjáépítésből és a gazdasági életből való kikapcsolásával fejlődik tovább, majd bejelentette a bányák állami kezelésbe vételét. „A választási harc egy szakasza lesz a magyar újjáépítésnek, a magyar reakció végleges megsemmisítésének" — fejezte be beszédét, amely nemcsak a megyei politikai küzdelmek alaptörekvéseit tükrözte, hanem a párt országos választási harcának is fontos megnyilatkozása volt. Farkas Mihály a nagygyűlésben annak bizonyítékát látta, hogy a Dunántúlon megtört a reakció ereje. Beszédét egészében a sváb kérdésnek szentelte. Élesen, sőt radikális hangvétellel szólt a svábok kitelepítéséről. Egységes ellenséges tömegként értékelte a svábságot, és új honfoglalásnak minősítette a sváb földek és vagyonok elkobzását és kiosztását. A svábkérdés ennyire szélsőséges felvetése és élezése — bár szolgálta a sváb reakció szélesebb frontja elleni harc ügyét is — egyoldalúságával gyengítette a reakció szélesebb frontja elleni harcot. Egyébként is ellentmondott a svábkérdés gyakorlati megoldásában mutatkozó huza-vonának, és bonyolította a feszült politikai helyzet.

05 A párt tehát optimista légkörben és világos célkitűzések birtokában indította meg szervezeti offenzíváját és választási kampányát. A székesfehérvári nagygyűlés időpontjában tíz községben, köztük három járási székhelyen is volt kommunista tömegmegmozdulás. A sárbogárdi vasutasgyűlés után 50 vasutas átlépett a Kommunista pártba.

86 Ha az augusztusi nagygyűlések tömegeit és az aratási munkák befejeztével tartott 46 községi aratóünnep résztvevőit figyelembevéve összegezzük a párt július-augusztusi politikai tömegkampányának eredményeit, kétségkívül bíztató képet kapunk. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a többi pártok augusztusi megyei gyűlései csak néhány száz főnyi hallgatóságot vonzottak.

97 A Kommunista Párt elsőként tudta 1945. nyarán tömegeit mozgósítani, elsőnek jelent meg politikai programmal a választási harc arénáján. Ez magyarázza a megmozdulások tömegsikereit. Ugyanakkor a Kisgazdapárt országos rendezvényei miatt augusztusban elhanyagolta a helyi tömegmozgalmakat, (hogy hamarosan annál erőteljesebb ellentámadásba menjen át vidéken is). Ez bizonyos helyzeti előnyt jelentett a Kommunista Pártnak ahhoz, hogy a közigazgatásban is hangot adjon politikájának. Augusztus 13-án összehívta a kommunista jegyzők tanácskozását, amelyen a pártmunkában való fokozottabb részvételüket igényelte tőlük, és a kommunista álláspont kifejtését, képviseletét a megyei jegyzők augusztus 22-i ülésén.