A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

A párt karolta fel a „Székesfehérvári és Fejér megyei újjáépítő Szövetkezet" létrehozásának gondolatát is. Ez a demokratikus pártok együttműködése jegyében július elején kezdte meg munkáját.

20 A szövetkezés gondolatát népszerűsítő és a dolgozók ellátásának javítását célzó tömörülés azonban hamarosan elfajult, és a spekuláns törekvések képviselőjévé vált. Ezért a párt fórumain élesen támadták, majd a visszásságok megszüntetése érdekében a pártszervezet vezetőségi tagjaiból delegált ellenőrző bizottságot küldött a szövetkezetbe.

21 Egyes községekben is a párt irányította a szövetkezési akciókat, a párttagok mutattak példát a szövetkezetek alaptőkéjének jegyzésében.

22 Az újjáépítés, a gazdasági viszonyok és a termelés újjászervezése — a megye iparosodottságának minimális szintje miatt elsősorban a mezőgazdaságban — továbbra is a politikai harc alapvető területét képezte. Jelentősége akkor sem csökkent, amikor 1945 nyarán a koalíció jobboldalának aktivizálódása következtében az osztályharc politikai frontján is kiéleződtek az ellentétek, erősödtek az összeütközések. A politikai harc kiéleződésének tárgyalása előtt azonban tekintsük át a pártok létrejöttének körülményeit, a demokratikus pártok helyzetét és a pártközi kapcsolatok alakulását 1945 nyarán. 2. A pártok kialakulása és a pártközi kapcsolatok alakulása 1945 nyarán. A Magyar Kommunista Párt Fejér megyében is a legdinamikusabb és legszervezettebb erőként jelent meg a felszabadulást követő politikai küzdelmekben. A megye településeinek többségében a párt helyi szervezeteinek megalakulására a felszabadító hadműveleteket követő hetekben került sor. A párt szervezeti helyzetének alakulását Fejér megyében is erőteljes fejlődés jellemezte, itt is egyidőben végezte el a párt a pártszervezést és a demokratikus átalakulást irányító társadalmi, állami feladatait. A párt bábáskodott az új, demokratikus hatalom bölcsőjénél, és kezdettől fogva részese volt ennek a hatalomnak. A pártszervezetek — Székesfehérvárott és a községekben is —, kezdetben területi jelleggel jöttek létre. A megyei pártszervezetek megalakulásában jelentős szerepet játszottak a fővárosi pártszervezetekből vidékre küldött szervezők. A pártalakulás helyi kezdeményezői és élharcosai a Tanácsköztársaság egykori résztvevői, baloldali szociáldemokraták és az agrárproletáriátus képviselői voltak. Egyes esetekben — Székesfehérvárott például — résztvettek a párt megalakításában vezető értelmiségiek, illegális kommunisták is. A párt szervezésében segítettek a megyében állomásozó szovjet katonai alakulatok parancsnokai, politikai munkásai. A vidéki szervezetek irányítását június l-ig, a párt megyei apparátusának kiépítéséig közvetlenül a székesfehérvári pártszervezet végezte. A megyei pártszervezést fennállásáig a „Budapesti Területi Bizottság" irányította, ehhez a pártszervhez tartozott a megyei pártapparátus és a megyei titkárság. |