A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

Fehérvári Hírek, 1945. május 30. Annak ellenére, hogy a Kommunista Párt szervezését, politikai térhódítását kedvező feltételek mellett kezdhették 1945-ben, jelentős tényezők nehezítették a párt szervezeteinek kiszélesítését, szervezeti és politikai befolyásának növelését. Eltekintve attól az országosan ismert nehézségtől, hogy egyedül a Kommunista Párt támasztott feltételt a tagfelvétellel szemben — és emiatt sok, a párthoz talán vonzódó dolgozó, a könnyebb megoldást választva, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front valamely más pártjába lépett be — más gátló tényezők is akadtak. Nem azt kifogásoljuk ezúttal, hogy a Kommunista Párt Fejér megyében nem nagylétszámú pártszervezetekkel indult a politikai küzdelmekbe, hiszen a pártszervező munka egyik alapelve volt, hogy politikailag viszonylag szilárd, kislétszámú szervezeteket hozzanak létre.

23 Hanem annak magyarázatát keressük, és annak okát kutatjuk, hogy sok községben a paraszti lakosság, illetve Székesfehérvárott az üzemi munkásság és az értelmiség miért húzódozott a párttól ? Fejér megyében jelentős mozgalmi tradíciókkal elsősorban a Szociáldemokrata Párt rendelkezett. És bár e párt szervezeteinek létrehozásához is döntő mértékben járultak hozzá 1945 tavaszi hónapjaiban a kommunisták, a pártépítési konjunktúrában a székesfehérvári munkások, a vidéki vasutasság, bányamunkások és az értelmiség politikailag aktív rétegei, illetve e rétegek nagyobb része a Szociáldemokrata Pártba lépett be. Nem feltétlenül megfontoltan, meggyőződésből, hanem inkább a politikai orientáció miatt. A falusi parasztság részben automatikusan, részben a helyi vezetők ás