A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

tésben. Az újjáépítési kiáltvány végül politikai kérdéseket érintett. Szorgalmazta a munkáspártok szövetségét, mint a reakció és a fasizmus elleni harc biztos zálogát. A párt újjáépítési programja kerek egész volt, az élet kibontakozásának legalapvetőbb kérdéseit, feladatait ragadta meg. Ez a kiáltvány, és a kiáltvány mögött meghúzódó program alkalmas volt a gazdasági kibontakozás megindítására és ennek a kibontakozásnak politikai értelmezésére, a közvetlen politikai következtetések levonására is, hiszen önmagában a program bizonyította a munkáspártok akcióképességét a város és a megye dolgozói előtt. A Szociáldemokrata Párt rendezésében tartották meg június 3-án a munkáspártok újjáépítési ankétját a székesfehérvári Alba Moziban. Ezen elsősorban városi személyiségek vettek részt, de megjelentek a megye különböző területeinek képviselői is. Az újjáépítési ankéton Szirbik Ferenc alispán, Szabó István főispán és Kun Elemér, a Nemzeti Paraszt Párt megyei titkára ismertették pártjaik újjáépítéssel kapcsolatos elképzeléseit. Hangsúlyozták az előadók, hogy a város és a megye újjáépítése összefügg. Megyei vonatkozásban az újjáépítés legfontosabb feladata a földek megmunkálása, ehhez pedig a szántáshoz, vetéshez szükséges gépek, mindenekelőtt a traktorok helyreállítása. Időközben már jelei mutatkoztak annak, hogy egyes községek önerejükből is képesek az újjáépítés megindítására. Etyeken a lakosság megtakarított pénzéből szövetkezetet létesítettek, és 8 traktort üzemképessé tettek. Ezekkel a traktorokkal a falu határában 700 holdat megműveltek. Az újjáépítési ankéton bejelentették a géplakatosok szövetkezetének megalakulását, amelynek rendeltetése a mezőgazdasági gépek kijavítása volt. A szövetkezés gondolata egyébként több vonatkozásban is fölmerült ezen a tanácskozáson. A parasztság számára javasolták, hogy szervezzenek a falvakban gépbeszerző és karbantartó szövetkezetet, és szövetkezeti úton fejlesszék az állatállományt, hiszen a szövetkezetekbe tömörülő gazdáknak több lehetőségük van arra, hogy állatokat szerezzenek be. Javasolták, hogy szövetkezeti alapon kezdjék meg a termelést azokban a téglagyárakban, amelyeknek tulajdonosai ezideig nem érkeztek vissza. Szövetkezeteket javasoltak a kisiparosoknak is munkaeszközök és nyersanyag beszerzésére, és a kereskedőknek, védekezendő a kialakuló lánckereskedelem ellen. A szövetkezés fontosságában kifejezésre jutott egyrészt a kollektivitásnak, mint a születő új rendszer egyik alapvonásának a gondolata, de elsősorban a kényszerűség diktálta azt. A szövetkezetekben valóban több lehetőség nyílott arra, hogy a munka normális feltételeit biztosítsák. A szövetkezésben tehát ezidőben egyrészt igen fontos gazdasági és társadalmi tényezőt láttak, másrészt azonban valamelyes csodaszerként is fogták fel. Az ankéton megalakították a Székesfehérvári és Fejér megyei Újjáépítési -Szövetkezetet, amelybe hamarosan vidékiek, elsőként móriak is bekapcsolódtak.

9 Az ankéton az újjáépítés más területei és lehetőségei is szóba kerültek. Áttekintették a közlekedés helyzetét, a vasút helyreállításának folyamatát. A vasutasok nevében bejelentették,