A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

hogy eddig 170 mozdonyt kijavítottak. Közölték, hogy a szovjet hadsereg képviselőitől csekély összegért élelmiszert kaptak. Nagy figyelmet szenteltek a közellátás kérdésének.

10 A Kommunista Párt újjáépítési felhívására a helyreállítási munkák megkezdődtek.

11 A munkáspártoknak az alapvető termelési feltételek biztosítása mellett fontos feladatuk volt az is, hogy a közvéleményt felébresszék, az embereket tettekre ösztönözzék, munkára serkentsék, a tömegeket az újjáépítés reális lehetőségeiről meggyőzzék. Ezért az újjáépítés nemcsak gazdasági, hanem elsőrendű politikai tevékenység volt, a politikai eszmélés, a politikai harc lényeges eleme maradt a továbbiakban is. Fontos esemény volt Fejér megye képviselőinek beküldése az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A képviselőket 1945. június 24-én nagygyűlésen delegálták. A képviselőket a demokratikus pártok vezető szervei által kötött megállapodás alapján jelölték, a jelölést nagygyűlésen erősítették meg. Ennek 5 ezer résztvevője volt. Első ízben szerepeltek ezúttal Székesfehérvárott a politikai pártok vezető képviselői: Veres Péter, az NPP országos elnöke, Bechil Péter budapesti alpolgármester az SZDP, és Rajk László az MKP képviseletében. A szónokok a legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseket elemezték, és a demokratikus vívmányok védelmére, azok továbbfejlesztésére szólították fel hallgatóságukat. Nagy teret kapott beszédeikben a reakció, elsősorban a spekulációs jelenségei elleni harc. Veres Péter erőteljesen hangsúlyozta, hogy ,,a földet a magyar népnek megőrizzük". Rajk László az Ideiglenes Nemzetgyűlés munkáját, rendelkezéseit méltatta. „Nem ideiglenesek azok a rendelkezések, aemlyeket az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalkotott. Nem ideiglenes a földreform, amely alapjában támadta meg a feudalizmust, és ezzel saját fészkében verte szét a reakciót". — mondotta. Mindhárman kiemelték a nép és a demokratikus pártok egységének gondolatát, szükségességét, A Független Kisgazda Párt szónoka és a parasztpárti Veres Péter egyaránt a szövetkezés fontosságát állította, beszédei középpontjába, amely a parasztság számára megalapozhatja a gazdasági fellendülést, a földreform gazdasági kiaknázását. A megyét Győry Imre (Sárbogárdról) és Pávits József (Székesfehérvárról) kommunista, Míkó István szociáldemokrata, Józan László parasztpárti, Kovács István kisgazdapárti képviselők, és Zgyerka János szakszervezeti vezető képviselték az Ideiglenes. Nemzetgyűlésben. A „Fehérvári Hírek" képviselőküldést, kommentáló írása elégedetlenséget fejez ki a két székesfehérvári képviselői mandátum miatt. A lap méltatlankodása nem volt mentes bizonyos lokálpatrióta hangvételtől, és a főváros túlzott támogatása és a vidék háttérbe szorítása ellen emelt szót.

12 Bár a demokratikus pártok időben kialakították és nyilvánosságra hozták a megye újjáépítésének programját, és a megyei, városi vezetők rendszeresen feljártak a minisztériumokba az újjáépítéshez feltétlenül szükséges pénz és más anyagi eszközök megszerzése érdekében, a helyreállítási munkák és az újjáépítés lassan haladt, és elsősorban a mezőgazdaság megsegítésére irányult.