A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

A közigazgatási apparátus első nagyobb megyei összejövetelét május 5-én tartották. A jegyzők megyei értekezletén a tavaszi munkák megszervezésével és a földosztással foglalkoztak. Az újjáépítés feladatainak megoldásába minden réteg és tényező bekapcsolódhatott. Az újjáépítés, a romeltakarítás és a háborús sebek begyógyítása, a gazdasági és szellemi talpraállás volt a magánélet és a közélet legfájóbb gondja, leghalaszthatatlanabb tennivalója, a felelősségvállalás és a közszolgálat elemi feladata 1945 nyarán. A legsúlyosabb háborús károkat szenvedő magyar városok egyikében, Székesfehérvárott, és a hadműveletek által különösen sújtott Fejér megyében az újjáépítés, az élet megindulása mindennél fontosabb feladattá vált, és mindennél nehezebb problémának mutatkozott. A Kommunista Párt — bár újjáépítési programját csak június elején hozta nyilvánosságra — már a felszabadulást követő első napokban az újjáépítés kezdeményezőjének mutatkozott. Május 20-án a székesfehérvári pártszervezet tagsága 10 000 pengőt jegyzett a város jóvátételi köles önére.

7 A párt legelőször a vasutasokat mozgósította az újjáépítésre, ezért hívta össze az első vasutas aktívaértekezletet május végén. Versenyt hirdetett a mezőgazdaság újjáépítésére a termelésben résztvevő traktorosoknak.

8 Május 31-én a demokratikus pártok lapja, a „Fehérvári Hírek" felszólítással fordult a lakossághoz: „Fogjanak kezet a falu és a város dolgozói! Az ő dolgos kezükbe került most az ország kormánya." Ebben a szellemben, a falu ás a város összefogásának, a hatalomért, az újjáépítésért érzett felelősség szellemében került sor az újjáépítési programok kidolgozására és nyilvánosságra hozására. A demokratikus pártok Székesfehérvárott és a megyében is újjáépítési programjukkal mutatkoztak be a közéletben. Ez a bemutatkozás azonban egyoldalú volt, hiszen széleskörű, átfogó, a megye minden problémájára választ kereső és adó, a helyreállítás reális programját összefoglaló célkitűzésekkel csak a Kommunista Párt rendelkezett. A párt megyei újjáépítési programját az országos konferenciája után dolgozta ki és hozta nyilvánosságra. A Szociáldemokrata Párt is rendelkezett újjáépítési koncepcióval, résztvett az újjáépítés megindításában, és kezdeményező szerepet játszott ebben, főleg a megyei és a városi vezető tisztségekben dolgozó, a közigazgatást irányító vezetői révén. A Nemzeti Paraszt Párt vezetői támogatták a munkáspártok kibontakozására alkalmas és munkára szólító programját. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártnak újjáépítési programja, elképzelése az újjáépítésre nem volt, csak egyes vezetői révén emelt szót az újjáépítés legsürgősebb feladatai érdekében. A Magyar Kommunista Párt székesfehérvári szervezete június 3-án hozta nyilvánosságra újjáépítési kiáltványát. Az újjáépítés elsődleges tennivalóit a közlekedés és az utak helyreállításában, a remek eltakarításában látták. Sürgették a téglagyárak munkájának megindítását. Utaltak arra, hogy a kisiparosoknak minden támogatást meg kell adni, hogy tevékenyen részt vehessenek az újjáépí-