A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig
Strasszer György PÁRT-VISZONYOK ÉS POLITIKAI KÜZDELMEK FEJÉR MEGYÉBEN A NÉPI DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS IDŐSZAKÁBAN, 1945 NYARÁTÓL 1946 TAVASZÁIG 1. Gazdasági és politikai helyzet 1945 tavaszán, az újjáépítés kibontakozása. A felszabadulást követő hónapokban az országban létrejött a néphatalom, és kibontakozott a gazdasági-társadalmi forradalom. A néphatalom szerveinek kiépítésében-a kezdeményező szerepet a demokratikus pártok, — mindenekelőtt az ország átalakításának és gazdasági-társadalmi újjáépítésének programját kidolgozó Magyar Kommunista Párt •— vállalták. 1945 nyarán a néphatalom létrejötte és a földreform végrehajtása után Magyarország népe előtt az újjáépítés, a termelés alapvető feltételeinek biztosítása, és a népi demokratikus rendszer megerősítése, azaz a demokratikus vívmányok megvédelmezése és továbbfejlesztése állt közvetlen feladatként. 1 Egyidőben kellett tehát biztosítani a gazdasági helyreállítás és építőmunka feltételeit, és a kibontakozás társadalmi bázisául szolgáló és a koalíciós kormányzás keretében megvalósuló, a nemzeti újjászületést szolgáló politikai osztályszövetség megerősítését, Az 1945-ös időszak politikai harcai az újjáépítés lehetőségeinek felfogásában és feladatainak meghatározásában, majd a társadalmi és politikai fejlődés perspektívájának értelmezésében, továbbá a megvalósítás teendőihez való viszonyban összpontosultak. Ezekben a küzdelmekben kovácsolódott ki a két munkáspárt együttműködése, amely a munkásosztály egységes fellépésének alapvető feltétele volt, és amely egység összetartó eleme lehetett egy szélesebb osztályszövetségnek. A politikai kibontakozás kulcskérdése a munkásosztály vezető szerepének megerősítése, a kormányzásban való részvételének és ugyanennek a kormánynak a tevékenységére gyakorolt befolyásának növelése volt. Fejér megye felszabadulását követő fejlődése természetesen együtt haladt az ország átalakulásával. A megye gazdasági-társadalmi viszonyainak, politikai és munkásmozgalmi történetének sajátosságai, a megye területén, és főleg Székesfehérvárott folyt súlyos harcok, és az a körülmény, hogy a megye felszabadulására az ország demokratikus berendezkedése után került sor, a politikai erők mozgását és a politikai harcok he-