A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig
vességét erőteljesen befolyásolták. A gazdasági, társadalmi és politikai élet megindulásával, a népi hatalom berendezkedésével és a kibontakozás időszakának sajátosságaival részletesen foglalkozik tanulmánykötetünk egy másik dolgozata. 2 Munkámban a tavaszi időszakot illetően csak a május-június hónapokban lezajlott események rövid összefoglalására törekszem, részletesebben a pártok és elsősorban a Kommunista Párt tevékenységét elemzem. 1945. április végén, május elején már a megyében is aktív tevékenységet folytattak a demokratikus pártok. Kezdeményezésükre, és az itt állomásozó szovjet katonai alakulatok politikai munkásainak tevékeny segítségével kialakultak a különböző rendeltetésű népi bizottságok, az ideiglenes helyi közigazgatási szervek. Az élet normalizálásának első lépései után e szervek és szervezetek tevékenysége mindinkább a gazdasági, társadalmi és politikai munka szervezésére irányult. Ebben az egyes községek és helyi szervek nagy segítséget-kaptak mind a szovjet katonai alakulatok parancsnokságaitól, mind a Budapestről leküldött munkásoktól. 8 A demokratikus politikai kibontakozás első nagy eseménye 1945. május elsejének megünneplése volt. Az ünnepséget a demokratikus pártok közösen készítették elő és rendezték meg. A megyeszékhelyen 20 000 felvonuló vett részt a felvonulásban. Ezt követően a nagygyűlésen felszólaltak a munkáspártok nevében: Mikó István SZDP elnök, Wagner József, a Nemzeti Bizottság elnöke, a Kommunista Párt képviseletében Szirbik Ferenc alispán. Az ünnep alaphangulatát a felszabadulás ténye feletti öröm és a háború közeli befejezésének tudata adta meg. A szónokok már ekkor hangsúlyozták az újjáépítés, a földosztás és a munkásegység erősítésének fontosságát. Május 9-én boldog örömmel ünnepelte Székesfehérvár lakossága a békét, az európai háború befejeződését. Ez alkalommal újabb tömegdemonstrációra került sor, amelyet tömegeikkel és szónokaikkal ismét a munkáspártok uraltak. A májusban lezajlott megmozdulások két sajátosságot mutattak: nagy tömegek vettek azokon részt, többnyire spontán érdeklődésből, hogy az új rendszer politikai pártjainak céljait, törekvéseit megismerjék. A munkáspártok a fejlődés és a tennivalók tekintetében ekkor alapjában közös platformon álltak, a fő kérdésekben azonos álláspontot hirdettek, és erről az álláspontról igyekeztek a tömegeket politikájuk számára megnyerni. A megyében elsősorban a hagyományokkal, múlttal rendelkező Szociáldemokrata Párt mögé sorakoztak fel a munkások. Nehéz helyzetben volt a Kommunista Párt, amely a megyében gyökerek nélkül, és szélsőséges előítéletek ellenében vállalta a kezdeményező szerepet az új rendszer kiépítésében. Egyidejűleg kellett létrehoznia szervezeteit, és ismertetni, megvalósítani politikáját a megyében. A májusi politikai megmozdulások erre mindenképpen jó alkalmat szolgáltattak. E két nagy politikai megmozdulás tömegsikere megelégedéssel töltötte el a Szociáldemokrata és a Kommunista Pártot; abban po-