A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944 – 1945-ben

még és mit, mi a bombázási és robbantási kár. Az elküldött tisztviselőnk többé már nem ért vissza. A székesfehérvári gyárunkat ért károk nem esnek ezen időpontra, hanem azon időre, amikor az orosz megszállás után a németek Székesfehérvárt újra visszafoglalták.* A németek ekkor már szabadon rendelkeztek és így tehát 105 megrakott wagonnal anyagot és gépet szállítottak el. Ezen körülményről csak később, Dunántúl felszabadítása után értesültünk, mivel vezetőségünk Budán az ostromgyűrűben volt elzárva. A váltakozó harcok következtében a székesfehérvári telep is erősen szenvedett úgy az épületekben, mint az ott visszamaradt gépekben. A romok eltakarítása és a gépek karbahelyezése erős ütemben még jelenleg is folyik. Kivonatos feözlés a négyoldalas eredeti tisztázatból. Országos Levéltár Z 490—28. A felszabadulás után, 1945. április 3-án a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár igazgatósága Horváth Lászlót és Divis Vilmost küldte le Székesfehérvárra, hogy a gyár helyreállítási munkáit megszervezzék. Nevezettek elsősorban a gyártelep állandó

1 őrzése ügyében intézkedtek. Ezt követően helyrehozatták a gyárban lakó tisztviselők, művezetők és csoportvezetők lakásait. A mintegy 50 főnyi munkás eltemette a gyártelepen talált emberi holttesteket, elföldelte az állati hullákat, s heteken át takarított az épületekben. A megalakult üzemi bizottság megszervezte a munkásság élelmezését. Az elpusztult gyár helyreállítása, majd a gyártási profil kialakítása szinte megoldhatatlannak látszott. Az utóbbi problémát az első úttörők leleményessége oldotta meg. A gyár üzemét rézgálic, pálinka, cukorszirup, kályhapor, sótartó, egérfogó, ötágú csillag és cipőszeg gyártásával, valamint különböző javítási munkákkal kezdte meg. (Országos Levéltár Z 490—94.) * 1945. január 22-én