A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944 – 1945-ben
bizottságot meggyőztük azzal az érvvel, hogy a motorok leszerelésével és ezeknek, valamint a nyersanyagoknak és félkész áruknak az elszállításával az üzem hosszú időre béna marad. A gyárvezetőség úgy intézkedett, hogy a motorokat és szerszámgépeket a teherautók egy külön oszlopa Ajkára szállította. A nyersanyagokat és félgyártmányokat Bicskére és Mórra szállították, ahol vagonba rakták és az általunk megadott schweringi címre irányították. A németek azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy Németországban a vagonok először Gloggnitzba kerüljenek, ahol a Magyarországból jövő javak elosztása és továbbirányítása történt. Az Ajkára szállított motorokat és szerszámgépeket Gebefügi főmérnök jelentése szerint ugyancsak Schweringbe küldték tovább. Az említett berendezési tárgyakon felül két vagon rakomány motor, szerszámgép és anyagvizsgáló gép a fehérvári telep tolató vágányán maradt, mert ezek elszállítására a gyors orosz előretörés miatt mozdony nem állt már rendelkezésre. Németországba összesen négyszáz tonna nyersanyag és félgyártmány került elszállításra. Ebből mintegy 150 to nyersaluminium, 250 to gyártásban lévő félkész áru, készáru és előötvözet. Ezenkívül magnézium és réz. Az elszállított anyag mennyiségéről az üzem vezetősége Ajkán a vezérigazgatónak jelentést tett, annak kapcsán az anyag kiszámlázására a Dürener Metallwerke A. G. terhére a jelenlévő Afflerbach* utasítást kapott. A bénítás megkezdésétől kezdve természetesen üzemet nem lehetett tartani. A telepnek őrzését és gondozását egy kisebb munkacsoport végezte. Láng főmérnök december 21. hajnali egy óráig tartózkodott Székesfehérvárott, amikor az orosz előretörés következtében elhagyta a várost és december 23-án Budapesten jelentkezett jelentéstétel végett. Székesfehérvári üzemünk, december hóban végrehajtott bénítása után, harcok színterévé vált. A gyárterület több ízben gazdát cserélt. Futólagos látogatás után megállapítható, hogy az épületekben nagyobb kár nem keletkezett, a gépi berendezést nem szerelték le, s különösebb rongálódás nyomai sem látszottak. A bénító alkatrészek, valamint anyagok irányítása tudomásunk szerint Schweringbe történt, ahonnan egy részleget állítólag Be 1 :lin-Borsigwaldeba irányítottak. Egypár szerszámgépet Ajkán sikerült visszatartani. Kivonatos közlés a tizenegy oldalas eredeti tisztázatiból. Országos Levéltár Z 349—1—1. A németek a Könnyűfémműből 77 db elektromotort, 19 db szerszámgépet, 242,8 tonna kohóalumíniumot, 156 tonna öntödei blokkot, 24 tonna segédanyagot, 65 tonna dúralumínium öntecset, 45 tonna előhengerelt táblát, 90 tonna előhengerelt lemezt, 80 tonna félkész lemezt, 10 tonna félkész csövet, 55 tonna alumíniumlemez készárut hurcoltak el 6 981 000 P értékben. (Országos Levéltár Z 350—14—15). Dr. Debreczeni Sándor, a Magyar Bauxitbánya Rt. ügyvezetőalelnöke 1944. december 19-én erélyes hangú levélben felszólította dr. Leo * A vállalat anyagbeszerzési osztályának német vezetője
