A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944 – 1945-ben

met szakmunkásból és különböző nemzetiségű munkásokból állt. Német vájárok már ezt megelőzően is dolgoztak az iszkaszentgyörgyi bauxitbányában. Ugyanakkor a német főparancsnokság a bauxitot a véderő-szállítmányok sorába felvette. A szállítások meggyorsítása végett pedig Bodajkon egy német százados vezetése alatt, katonai és vasutas személyzettel német szállításvezetőséget rendezett be. (Országos Levéltár Z 1051—35—106). A bauxitszállítmányokat Bodajkról és Bicskéről közvetlenül a Vereinigte Aluminiumwerke lautawerki és ludwigshafeni gyártelepére irányították. A Vörös Hadsereg gyors előnyomulása a németek számításait keresztülhúzta. A Todt szervezet 1944. december 4-én sietve megkezdte és 1945. március közepéig több részletben végrehajtotta a Fejér megyei bauxitbányák leszerelését és gépi berendezésének elhurcolását. A németek Gántról 14 167 000 P, Iszkaszentgyörgyről 2 200 000 P, és Óbarokról 80 000 P, összesen 16 467 000 P értékű bányafelszerelést és gépi berendezést szállítottak el. (Országos Levéltár Z 330—2—29). A felszabadulás után a gánti, óbaroki és iszkaszentgyörgyi bauxitbányákban azonnal megindultak a helyreállítási munkálatok. A munkásság mindent megtett, igen nehéz körülmények között, a termelés előfeltételeinek a biztosítására. A bauxitérc elhelyezésére azonban sokáig nem kínálkozott lehetőség. A Fejér megyei bauxitbányák normális termelőmunkája lényegében 1946. júniusában, a szovjet—magyar vegyes vállalat megalakulása után indult meg. 2. Kisgyón, 1945. április 24. A kisgyóni szénbánya igazgatójának jelentése a vállalat budapesti igazgatóságához a bányaüzem ostrom alatti eseményeiről, és a németek rombolásairól. Kisgyóni-Bakonyvidéki. Egyesült Kőszénbánya R. T. Budapest Kapcsolatunknak a központi irodával dec. hó közepén történt megszakadása (utolsó napi jelentéseinket Paukert úr dec. 13-án vitte föl) óta lefolyt üzemi események rövid kivonatát, ha hiányosan is irattárunk feldúlása és részbeni elégése miatt, Arató úr személyesen vitte fel napi jelentéseinkben lefektetve. Napijelentéseink azonban csak a száraz üzemi adatokat ölelik fel, ezen idő közben azokkal kapcsolatban olyan események is lezajlottak, melyek napi jelentésekben nem voltak lerögzíthetek, azért szükségesnek tartom a tek. Igazgatóság tájékoztatására dec. hó közepe óta lezajlott eseményeket és azoknak az üzemre gyakorolt kihatását röviden összefoglalni. A vállalat ügyvitelével megbízott dr. Szijj igazgatósági tag* úr nov. hó végén hozzám intézett sorai szerint: ,,Nagyon kérem az Igazgató urat (tudom, hogy ez felesleges, mert kérés nélkül is ezt * dr. Szijj László igazgatósági tag