A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

része szinte feljogosítottnak érezte magát arra, hogy a szövetkezeti kérdésben is állást foglaljon. Ez nem minden esetben történt a földművesszövetkezet javára. A jobboldali megnyilvánulások ugyanakkor egyre erőteljesebben jelentkeztek. Hallatta szavát az újjáalakult Parasztszövetség is. Ha csak lehetett, tagságát és a befolyása alatt álló birtokos parasztságot távoltartotta a szövetkezettől.

260 Megbomlott a népi szervek egysége is. így a földművesszövetkezetek mellett az erők polarizálódása folytán csak egy demokratikus mag tartott ki. A szervezés sem ment már könnyen. Volt rá eset, hogy a szervezőket a falu végén megállították és visszaküldték őket Fehérvárra, mondván, hogy a lakosság nem kívánja a szövetkezetet. Másokkal a szervezőmunkát szakittatták meg, és tudtukra adták, hogy ilyen jellegű szövetkezetet nem kívánnak, s nekik a korábbi gépi társulás is elég. A kellő agitáció sem volt meg. A szervezők a falukba szinte váratlanul toppantak be, s a lakosság tulajdonképpen nem is tudta, milyen jellegű szövetkezet alakításáról van szó. A kolhozokról ellenséges hangnemben elterjesztett hírekre nagyon érzékenyen reagáltak, és sok esetben a kolhozszervezést látták ezekben is. A szervezők képzetlensége is sokat ártott a szövetkezeti mozgalomnak. Egyik helységben az egybehívott gazdák gyűlésén csak annyit mondott a szervező, hogy itt van nála a miniszter rendelete, s kéri a jelenlevőket, hogy a nyilatkozatokat írják alá.

267 A megalakult szövetkezetek egy része sokáig csak névlegesen működött. A szövetkezetek megindulásához nagyobb összegű tőkére lett volna szükség, amellyel pótolhatták volna a hiányos gépi felszerelést. Ezzel azonban nem rendelkeztek, és az infláció rohamos növekedése végleg elfojtott minden ilyen irányú kezdeményezést. A szövetkezetnek anyagi ereje most már csak a juttatott épületekben, ingatlanokban, gépi felszerelésekben volt. így csak azok a szövetkezetek lettek életképesek, amelyek ezekkel rendelkeztek, míg a korábbi, tőkével rendelkező olyan szövetkezetek, amelyek viszont kevés ingó és ingatlan vagyonnal rendelkeztek, kezdtek elsorvadni. 1945 végén már világos volt, hogy a rendeletben előírt határidőre, — az ismert okok miatt, — lehetetlen a földművesszövetkezetek létrehozása. Ezért a földművelésügyi kormányzat a határidőt egy esztendővel meghosszabbította.

268 A mezőgazdasági lakosság anyagi felemelkedése ugyanis nem következett be, mint azt egyes optimista szemlélők várták, sőt, az anyagi megterhelések egyre fokozódtak. Sok esetben nem is vették figyelembe, hogy a terheket olyan községek és puszták lakosaira hárítják, amelyek a háborús veszteségből még nem tudtak kilábolni, és ezek az új terhek sorsukat továbbra is alacsony szinten tartották.

2<i9 Éppen ezért nem lehet csodálkozni az olyan jelenségeken, hogy a nagy fáradtsággal létrehozott földművesszövetkezetek hónapokon keresztül teljesen tétlenek voltak. A megyei Földbirtokrendező Tanácsban is tanúi voltak a szövetkezetek egyrésze teljes tehetetlenségének. így az uradalmi vagyon és a felszerelés teljes juttatásával késlekedtek. Ez a halogató