A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
kútpusztára telepítették. 218 A községben 130 üres ház állott. Ezekbe 18 jászjákóhalmi, 23 jászdózsai és két szlovákiai kitelepített család kezdte meg a beköltözést. Még ez év őszén Dévaványáról 80 családot indítottak útnak Herczegfalvára, azzal, hogy ott elegendő ház áll majd rendelkezésükre, azonban ekkor csak negyvenet tudtak fogadni, míg a családok másik részét Mórra irányították. 219 Akkorra ugyanis a helyi sváb lakosság kitelepítése még nem történt meg, hisz csak 1946 nyarán lehetett a herczegfalvi telepítést is végleg lezárni. Ekkor a még üresen álló lakrészekben székesfehérvári és borsodszentistváni lakosokat telepítettek. 220 A herczegfalvi telepesek azonban csalódtak. A telepítés előtt a családoknak ugyanis azt Ígérték, hogy családtagoktól függően 10—12 holdas kisbirtokokat kapnak. Ezt kezdetben nem tehették meg, mivel a volksbundisták zöme ebben a faluban is törpebirtokos volt, és az előszállási uradalom volt a kenyéradó gazdájuk. Itt legtöbben napszámosként dolgoztak, vagy aratómunkások voltak. Az 1945. novemberében érkezett telepeseknek csak házat, vagy a lakrészt tudták juttatni, mivel erre az időre a sváb elkobzott mezőgazdasági ingatlanokat a falusiak között mind kiosztották. Ekkor az apátsági uradalomból 5—5 holdat juttattak a telepeseknek, hogy az őszi munkákat ezeken elvégezhessék, és csak a következő év tavaszán, amikor újabb 600 holdat kaptak a herczegfalvi telepesek, tudták gazdaságaikat kialakítani. 221 Nagykarácsony-pusztára a Heves megyei Mátraderecskéről 23, Visznek községből 55 család beköltözését engedélyezték még 1945. októberében a hatóságok. A pusztán Nagykarácsony néven új telepes községet létesítettek. 222 Nagylók határában is két új telep létesült: Hantosra 1946 nyaráig 36 siroki (Heves megye) és 43 jászfény szarui (Jász-NagykunSzolnok megye) család költözött, A hantosi telepítés során rendezték az újhantosi újgazdák, számszerint 23 család, valamint 110 volt gazdasági cseléd sorsát is. A telepítendő terület 6300 kat. hold volt, Űj hantos pusztával együtt. 1946 nyarán azonban megállapították, hogy a lakosság létszámát tovább lehet növelni, és még kb 100 család számára van tartalékterület. 1946 nyarán 85 tízholdas és 35 tizenkét holdas kisgazdaságot alakítottak ki Hantoson. Ezeket a telepeseknek juttatták, míg a volt gazdasági cselédeknek átlagosan 9 kat. hold 500 n. öl nagyságú terület jutott. Az újhantosiaknak viszont átlagosan 7 kat. hold 300 n.-öl nagyságú birtokuk lett. Hantos község belterületét 167 holdra tervezték. Ezen építettek fel 280 lakóházat, a megfelelő gazdasági épületekkel együtt. Az első építkezéseket az uradalmi épületek elbontásából származó anyagokból emelték. A pusztai épületekből csak a Sennyei-féle kastély, a nagymagtár, az uradalmi iskola, a kántortanító lakása és a katolikus templom maradt meg. Nagylók határában a második telepes községet Kislók néven szervezték meg. Ide a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászárokszállásról 24 család költözött. A többi telepes helyét a megyén belüli népmozgalom során töltötték be. Telepesnek számították azt a 83
