A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

csak a sárbogárdiaké lett a burgai területtel szomszédos Borsósziget tábláinak a déli része. A fennmaradt terület pedig az állami mintabirtok tulajdonába került. (így a Bíbicpuszta felé vezető út bal ololdalán fekvő Gépházi tábla, a temetői L, II., a temetői kis tábla I., II., a Borsósziget táblának az északi út mellett fekvő része, majd a Nagyhörcsök felé vezető úttól északra fekvő összes szántóföld mintegy 370 kh-nyi területtel és a fennmaradt összes legelő és kaszálóterületek.) A Földigénylő Bizottság szeptember 27-én úgy határozott, hogy a töbörzsöki határban lévő 29 kh-as erdőt is a mintagazdaságnak átadja. A tagosítás során azonban ez a rész a községi területekbe esett, így a bizottság jobbnak látta ezt az újgazdák kezén hagyni. A Földigénylő Bizottság viszont megengedte, hogy az állami mintabirtok kiépítéséhez szükséges szerszámfát ebből az erdőből beszerezzék. A pusztán lakó új gazdákat korábbi cselédlakásaikban meghagyták, de kimondották, hogy a kiköltözők házai az állami mintabirtokra fognak átszállni. A Földigénylő Bizottság iskolának a Krizsánféle házat jelölte ki, mivel a pusztán ekkor már jelentős számú lakosság összpontosult. A gazdaság intézősége a Földigénylő Bizottságtól a juttatás arányában élő és holt gazdasági felszerelést is kívánt kapni. Erre azonban kevés lehetősége volt, hiszen az, újgazdák már 1945 tavaszán birtokukba vették a pusztán található felszerelést, és ha most a bizottság a legcsekélyebb visszajuttatásról kívánt volna tárgyalni velük, az a legmesszebbmenő ellenkezésbe, sőt elégedetlenkedésbe is torkollhatott volna. A gazdaságnak pedig felszerelése a munka megindításához is nagyon kevés volt. A Földigénylő Bizottság ezért úgy határozott, hogy a gazdaság területén lévő és a gazdaság határát szegélyező fákat juttatja a gazdaság intézősége rendelkezésére, sőt a gazdaság határán kívül eső silógödröket is, a körülötte fekvő 2 kh területtel együtt. Tóth György, a mintagazdaság intézője tovább követelte a gazdasági felszerelést a Földigénylő Bizottságtól, és csak a Megyei Földbirtokrendező Tanács utasítására állott el ettől a szándékától.

199 A minta- és a tangazdaságoknak a megyében a földigénylő bizottságok alig tudtak gazdasági felszerelést juttatni. A volt uradalmak gépi felszerelésére a társulások, és később a földmívesszövetkezetek tartottak igényt. A megmaradt területekre telepeseket hoztak, az újonnan telepített községek, puszták lakosai pedig elfoglalták a felesleges földeket. Az állami mintagazdaságok létesítésével párhuzamosan feléledtek a földreform napjaiban az egyéni mintabirtokok is. Különösen a kisajátított ingatlanok visszamaradt részein igyekeztek mintagazdaságokat szervezni, de erre igen alkalmasak voltak a kulákbirtokok is. Ilyen törekvésekkel találkozunk 1945 nyarán és őszén pl. Sárkesziben, Tordason, Érden, Polgáraiban. A mintagazdaságok kialakítására a nagygazdák legtöbbjének megvolt a megfelelő felszerelése, és elegendő tőkével is rendelkeztek. Bielek Gábor budapesti lakos például Gárdony—Dinnyés-puszta határában 50 kh földet akart visszaigényelni, hogy ott, a korábbi 400 holdas bérgaz-