A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

megszaporodott, hanem az, hogy vannak még gazdák — és ezek főleg a volt napszámosok és gazdasági cselédek —, akik a háború okozta károkból kilábolni mind ez ideig nem voltak képesek.

195 Állami mintagazdaságok szervezése A földreform-rendelet gondoskodott az állami minta- és tangazdaságok, valamint a kísérleti gazdaságok létrehozásáról. Előírta, hogy ezek számára a megfelelő területeket biztosítsák a földigénylő bizottságok. Fejér megyében ez gyakorlatilag úgy alakult, hogy azokon a helyeken, ahol olyan tartalékterületek maradtak, amelyek telepítésre nem voltak alkalmasak, és nem kerültek kiosztásra, ott ezeket a földeket mintagazdasággá alakították ki. Erre természetesen csak a földosztás gyakorlati részének lebonyolítása után kerülhetett sor. Fejér megyében 1945. augusztus végén már voltak mintagazdaságnak kijelölt területek, de azokon ekkor semmiféle munkát nem kezdtek el. 1945. október 13-án kelt az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak az a leirata, amelyben az állami mintabirtokokon a munkák megkezdését sürgette.

196 Fejér megyében azonban csak ezután kezdődött meg ténylegesen is az állami mintabirtokok szervezése. Szeptember 13-án jött létre végeredményben a bicskei 600 holdas állami gazdaság, amelyet a Fischof János-féle gazdaságnak a mesterbereki dűlőjében alakítottak ki. Ugyancsak 600 holddal alakult meg a Nagylók-erdőmajori mintabirtok is, amelyet a Hunyady Ferenc-féle birtokon szerveztek meg. Szeptember 1-én Sárbogárd-Felsőtöbörzsökön alakítottak ki mintabirtokot, amely 1974 kh területű volt. (900 kh szántó, 429 kh rét, 500 kh sárréti legelő, 39 kh akácerdő, 1 kh nádas és 106 kh földadó alá nem eső terület.

1317

) Szeptember 27-én kezdték meg a herczegfalvi 500 kh és az Előszállás-ménesmajori 1000 holdas gazdaságok szervezését.

198 Felsőtöbörzsökön a gazdaság intézősége és a sárbogárdi Földigénylő Bizottság együttesen jelölték ki a mintabirtok határait. Töbörzsök határát ugyanis a sárbogárdiak és a pusztán lakók között osztották fel. Ezt igen rendszertelenül végezték el, és így 1945 őszén újra birtokrendezésre került sor. Ennek során a létesítendő állami birtok határát is meg tudták vonni. Október 20-án az újgazdák kezébe kerültek a kocsmaházi, a jegenyési I—II—III—IV., a pajtái, a ielektói I—II. táblák teljes egészében, valamint a telektói táblákból akkora terület, amennyi az igénylőknek még szükséges volt. A fennmaradó részeket tartalékterületként kezelték, és használatra az állami mintabirtok vezetőségének rendelkezésére bocsátották. Ugyancsak egy táblába összpontosítva adták át a réteket is a töbörzsöki határban, mégpedig a kocsmaházi táblától északra fekvő 16 holdat és a jegenyési IV. táblátói délre fekvő réteket. Legelőnek a Birkamajor területét kapták meg. A sárbogárdiaknak a Kálóz—Töbörzsök között vezető úttól nyugatra fekvő területet juttatták. Ennek a birtoktestnek északi határa a Nádor-csatorna mellett ültetett fiatal aikácerdő szegélyével egymagasságban volt, a Nagyhörcsök felé vezető úttal párhuzamosan húzott képzelt vonalig, amelynek csatlakozó pontja a bíbici útsarok szántónak a déli részében volt. Ugyan-