A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

ket. Annamajorban a volt tulajdonosnak 52 holdnyi baltacim viszszamaradt, aki magnak kívánta azt. A község kommunista pártszervezetének elnöke, a Földigénylő Bizottság elnöke és a gazdaság volt ispánja felhívták a tulajdonos figyelmét arra, hogy a baltacim megérett, és azt azonnal le kell kaszálni. A munkát azonban csak harmadik részért kívánták elvégezni. A tulajdonos nem sürgette a betakarítást. A baltacim magja néhány nap alatt teljesen kipergett. Ekkor a pártok vezetői a községi elöljáróság előtt panaszt tettek, és egyben követelték, hogy a gazdát hanyagság miatt vonják felelősségre.

191 Iszkaszentgyörgyről a volt cselédek és néhány új gazda 1946 elején távozni akartak, mivel jövőjüket nem látták biztosítottnak. A Földigénylő Bizottság a birtokleveleknek is csak egy kis százalékát osztotta ki az újgazdáknak, majd azokat is visszavette. Különösen az újgazdák nem érezték azt, hogy a föld az övék lett. Állandó létbizonytalanságban voltak. Kiderült, hogy a községi vezetők és a Pappenheim uradalomból visszamaradt alkalmazottak a földosztást nem is vették komolyan, sőt az első Földigénylő Bizottság együttműködött a földosztást ellenzőkkel. Az uradalmi intézőnek a legjobb földekből mértek ki hét kat. hold szántóföldet. A megyei Nemzeti Bizottságban is foglalkoztak a községben uralkodó állapotokkal, hibáztatták a megyei Földbirtokrendező Tanácsot is, mert ennek tisztviselői tudtak az iszkaszentgyörgyi eseményekről, és azok megváltoztatására igen keveset tettek. A visszaéléseket a pártok leplezték le, nyomásukra leváltották a Földigénylő Bizottságot, és új választást rendeltek el.

19,2 Csórón 1945 nyarán a községi iparosok, kereskedők rétet igényeltek, de a megyei Földbirtokrendező Tanács ezt, mint jogtalan kérelmet, elutasította. Az MKP községi szervezetének titkára és a Nemzeti Bizottság elnöke kérték a Földigénylő Bizottságot, hogy az elutasítás ellenére két hold rétet juttassanak a községi iparosoknak. A rendelkezésre álló adatok szerint megállapítható volt, hogy Csórón rét bőven volt, sőt 1945 nyarán a csóri réteket a katonaság kaszálta, és a szénát magának gyűjtötte be, mivel a gazdáknak részben az állatállomány csekélysége miatt szénára már szükségük nem volt.

193 Az abai kommunista pártszervezet feljelentette az egyik volt nagybirtokost, mivel ingatlanának felosztása miatt lázított a faluban. Az újgazdák felháborodtak a nagybirtokos magatartásán, és a pártvezetőség előtt kérték felelősségre vonását.

194 Falubattyánból és Szabadbattyánból Vas megyébe többen utaztak, hogy onnan állatokat, igaerőt és sertéseket szerezzenek be. Az utazási költségeket a gazdák fedezték. Bár a megbízottak csak részben jártak sikerrel (mivel szarvasmarhát csak 12 gazda részére tudtak szerezni), de hoztak hetven darab sertést. Ezek elosztásánál azonban nem vették figyelembe az újgazdákat. így történhetett, hogy egyes családok udvarán még 1946 tavaszán sem volt állat, de a nagygazdák udvarán legalább egypár igás állat, és hat-nyolc sertés volt található. A falubattyáni kommunista pártszervezet titkára szerint nem az a hiba, hogy egyes családoknál az állatállomány