A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

Bizottság tagsági összetételére, valamint a földreform lebonyolítására vonatkozólag is. Ennek ellenére a községben történt munkálatokról tudomásuk nem volt, mert a földosztásban a Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Bizottság és a községi bíró játszották a főszerepet. A Kisgazdapártot kiszorították a képviselőtestületből, gyakorlatilag tehát Rácalmáson a baloldali erők mindent nyílt fórumot megszereztek. 1945 nyarán a Kisgazdapárt vezetői már a sértett ellenzék szerepében léptek fel, de a baloldali erők a legkisebb próbálkozásukat is visszaszorították. A Kisgazdapárt például sérelmesnek találta, hogy a megyei Földbirtokrendező Tanács által Pajzs Gyula fiainak visszahagyott 184 kat. hold földet a községi Földigénylő Bizottság házhelyeknek kiosztotta. A Kisgazdapárt ezt törvénysértő intézkedésnek találta.

188 A falusi szegénység panaszaira orvoslást az MKP Fejér megyei titkárságánál és a párt járási titkárságain keresett. A Sárkesziből 1946. január 14-én érkezett népes küldöttségben valamennyi demokratikus párt képviselve volt, és panaszukat a megyei párttitkárnak adták elő. Sérelmezték, hogy a Földigénylő Bizottság a szegényebb népréteget kisemmizte és ,,sógor-koma alapon" juttatták a földet. Például: a bizottság elnöke 9. kat. hold 500 n.-Öl területű szántóföldet mért ki magának abban a faluban, ahol a juttatási kulcsszám az egész megyében szinte a legalacsonyabb volt. A bizottság elnöke azt tervezte, hogy a juttatott területen farmot létesít. Korábban 8 holdas gazda volt, aki a falu szegény rétegét sohasem becsülte, és kérelmüket most sem hallgatta meg. Tartalékterületet sem hagytak a község határában, holott a megye más községeiben általában a kiosztandó ingatlan 10 %-át a hazatérő katonáknak, és a későbbi igénylőknek tartalékolták. A tartalékterületeket Sárkesziben 1945 őszén a megyei Földbirtokrendező Tanács utasítására visszaállították, amely azt eredményezte, hogy a juttatott ingatlanokat is megnyirbálták. így a legtöbb gazdának 2—3 hold juttatott földje maradt. A községi delegáció szerint is a legnagyobb sérelem ekkor érte a szegényparasztságot. A községben ugyanis a kisbirtokos parasztság juttatását is csak olyan arányban csökkentették, mint a cselédekét vagy a törpebirtokosokét. Az MKP Fejér megyei titkárságán a sárkeszieket biztosították, hogy a párt a földosztás menetét figyelemmel kíséri, és azon lesz, hogy a kevés földalapból először a gazdasági cselédeket és napszámosokat juttassák földhöz, s csak akkor lehet a törpe- és kisbirtokosok juttatását figyelembe venni,-ha marad felosztandó terület. A sárkesziek hangoztatták még, hogy a helyzet a faluban elmérgesedett, és valamenynyien egyetértettek abban, hogy az ellentét oka a Földigénylő Bizottság magatartása volt. Garanciát csak akkor vállalhatnak a földosztás igazságos befejezéséért, ha a községi Földigénylő Bizottságot újjászervezik, és elnökét is a falu legszegényebbjei közül választják meg.

189 Rétszilas lakóinak juttatását is Rudas Istvánnak, az MKP megyei szervezete titkárának kellett támogatnia, mivel Hadnagy-pusztán a Jurcsek-féle birtokot a pusztán lakók teljes egészében maguk között akarták felosztani, és kizárni a rétszilasi igényjogosultakat.

190 Baracskán a pártok a termés megmentése érdekében tettek lépése-