A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

múltbeli politikai tevékenysége következtében a malom a földreformtörvény értelmében az elkobzás hatálya alá esik.

184 Mány községben még alig alakult meg a kommunista pártszervezet, tagjai máris megszemlélték a határt, ahol megállapodtak a földosztás gyors lebonyolításában, és a tavaszi munkák megkezdésében. Április 6án egy volksbundista házát foglalták le székháznak, amelyhez hozzácsatolták a katolikus gazdakört, és a nyilas párt által néhány hétig használt helyiségeket.

185 A Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyta az MKP pázmándi szervezetének is a székház juttatása iránti kérelmét. Ennek értelmében a pázmándi pártszervezet 1945 nyarán megkapta a kastélyt a melléképületekkel együtt, összesen 360 q búza értékben, amelyet 10 év alatt, évi egyenlő részletekben kellett megfizetnie.

188 A kommunista pártszervezet segédkezett ÉrdParkváros lakói és a községi Földigénylő Bizottság között keletkezett ellentétek megoldásában. A parkvárosiak 1945 tavaszán joggal elvárták, hogy az 1930-as években parcellázott Károlyi Gyula- és Imre-féle házhelyeket telekkönyvileg is kisajátítják, és nekik juttatják. A házhelyek azonban 1945 októberében is a Károlyi testvérek nevén voltak, és az Angol—Magyar Bank, amely a parcellázást annakidején lebonyolította, a részletfizetéseket most is sürgette, sőt a részletek elmaradása esetén végrehajtással fenyegetőzött. A bank meggyőzte a Földigénylő Bizottságot is, hogy követelése jogos, mert akik házhelyeket vásároltak, azok helyett a bank kifizette a Károlyi grófnak a parcellák árát, és most a bank fennálló jogos tartozását követeli. 1945. szeptember 12-én a bank értesíti is a bizottság elnökét, hogy a lakosok a hátralékot nem a Károlyiaknak, hanem a banknak fizetik. Azzal is érveltek, hogy a vevők annakidején kiállított adás-vételi szerződésben minden terhet vállaltak, amely 1945 után is érvényes. Nyilvánvaló, hogy a lakosok tartozásának nagyobb része ekkor még fennállott, akik a Földigénylő Bizottság közbejöttével akartak az adósságoktól megszabadulni. Ezért szerették volna, ha parcellájukat 1945 tavaszán kisajátítják, és nekik juttatják. A kommunisták hibáztatták is a Földigénylő Bizottságot, hogy nem intézkedett idejében, és nyilvánvalóan engedett a bank nyomásának. Érd-Parkváros lakói ezért a Földigénylő Bizottságot, különösen annak elnökét támadták. Az MKP érdi szervezetének titkára is osztotta a lakosok véleményét. Az ellentétek miatt 1945 nyarán a Földigénylő Bizottságnak több tagja nem jelent meg az üléseken, vagy a legfontosabb határozatok meghozatalánál tartózkodtak a szavazástól. A pártszervezet titkára ezért sürgetőleg vetette fel a Földigénylő Bizottság újjászervezését, amelynek a tevékenységét később demokratikus irányba sikerült terelni.

187 Rácalmáson erős kommunista pártszervezet működött. 1945-ben képviselőik ott voltak a Nemzeti Bizottságban, a Földigénylő Bizottságban, a községi közigazgatásban. A demokratikus átalakulás egyes kérdéseit elég radikálisan oldották meg. A Kisgazdapárt vezetőit például kihagyták a községi népi szervekből, így a Földigénylő Bizottságból is. A Kisgazdapárt a községben végrehajtott földreformot nem tartotta helyesnek, mert a reformmunkálatok végrehajtása előtt megállapodtak a Nemzeti Bizottság elnökével a Földigénylő