A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
formrendelet életbelépése utáni napokban azonnal megtette az uradalom részéről a javaslatát. Eszerint a zirci apátság minden cselédjének 15 kat. holdat, a gazdatiszteknek és ehhez hasonló rangú uradalmi alkalmazottaknak pedig 50 kat. hold földet akart juttatni, nem is beszélve arról, hogy magának az apátságnak a kegyúri terhek megváltása fejében, valamint a rendházak fenntartási költségeihez való hozzájárulás címén több száz hold földet kívánt visszatartani. 114 A megye nagybirtokosainak zöme, — akik idehaza tartózkodtak, — belenyugodtak az eseményekbe. Nagyon kevés szélsőjobboldali egyén akadt a megye nagybirtokosai között, de azok különben is elmenekültek. Sokan abban is reménykedtek, hogy a kormányzat ezt bizonyos területű ingatlanok meghagyásával honorálni fogja. A rendelet valóban lehetőséget adott azoknak, akik a németellenes megmozdulásokban részt vettek, hogy számukra ingatlanokat hagyjanak meg a helyi földrendező szervek. így a nagybirtokosok a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, a Földmívelésügyi Minisztériumhoz, a pártok megyei és országos vezetőihez juttatták el kérelmeiket, amelyekben németellenességüket, vagy antifasiszta magatartásukat bizonygatták. Feltűnő azonban, hogy a földosztást lebonyolító helyi szervekhez, a községi földigénylő bizottságokhoz kevés kérelmet nyújtottak be a nagybirtokosok. A községi népi szervek, valamint a demokratikus pártok 1945 tavaszán a leghatározottabban felléptek a földreform radikális végrehajtása mellett, és ingatlan visszajuttatásáról hallani sem akartak. Éppen ezért a nagybirtokosok, valamint a községi földigénylő bizottságok között éles ellentét támadt abban a kérdésben, hogy az egyes birtokosoknak mennyi földet hagynak vissza, vagy egyáltalán juttassanak-e vissza a nagybirtokosoknak területet. A földigény ló bizottságok ebben a kérdésben a felsőbb szervek utasításait sem fogadták el a legtöbb esetben. Kalózon gróf Széchenyi György özvegyének a nemzetgyűlés politikai bizottsága 633—1945. E. sz. alatt kiadott rendelete alapján a család németellenes magatartásának elismeréséül (Széchenyi Pált 1944. november végén a németek tűzharcban agyonlőtték 115 ), -— 300 kat. hold föld mentesítését rendelték el. Ez ellen a Földigénylő Bizottság tiltakozott. Amikor ugyancsak Kalózon Komlós János tiltakozott földje elkobzása miatt, és elutasította a Földigénylő Bizottság érvelését, amely szerint cselédségével, a gazdaság egyéb alkalmazottaival, főleg a summásokkal és napszámosokkal a felszabadulás előtt durván bánt, több alkalommal csendőrséggel terrorizálta és kényszerítette őket a munka elvégzésére, akkor a Földigénylő Bizottság Komlós János múltbeli magatartását népellenesnek minősítette, és ezen az alapon tett javaslatot birtoka elkobzására. A nagybirtokos tiltakozására, — amelynek hullámai a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz is eljutottak, — a Földigénylő Bizottság összehívta a Komlós-gazdaság egykori cselédeit, az uradalom egyéb alkalmazottait és napszámosait: a sérelmeket jegyzőkönyvbe vették. A cselédek és a napszámosok egyrésze meg is erősítette a Földigénylő Bizottság álláspontját. Nagy János földmunkás például elmondotta, hogy 1938. április 1. — 1945. április 1. között volt cseléd a Komlós féle gazda-
