A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

igénylő Bizottság kiskorú Hardy Dreher Bélának 24 holdat visszahagyott.

104 Üjbarokon csupán 35 törpebirtokos volksbundista gazdasága alkotta a földalapot, 52 kat. hold területtel.

105 Vajtán Zichy Aladár 1911 kat. holdas ingatlana megváltással került a földalapba.

106 Válón Dreher Jenő 2709 kat. hold terjedelmű uradalmát megváltották, és elkoboztak a községben 124 hold területű vitézi telket és kisbirtokot is. A vitézi telkek elkobzására azért került sor, mivel ezek tiszti telkek voltak. A kisbirtokokat azonban még 1945 nyarán visszaj uttatták.

107 Velencén megváltással került a földalapba a Gschwindt RT. 289, Meszlényi Pál 632, gróf Wenckheim Ferencné 174, Gárdonyi Alfréd és Pál 483, a Hajdú-család 867, Várady Oláh László 472, Beck Lajos 254 kat. hold területű gazdasága. A Földigénylő Bizottság öszszesen 488 hold földet hagyott meg a korábbi nagybirtokosoknak.

108 Verebén Végh Endre 410, Végh László 910, Velics Lajosné Végh Mária 435 hold kiterjedésű ingatlanát meg váltották. A Végh-család 98-at, Velics Lajosné pedig 50 hold földingatlant kapott vissza.

109 Vértesacsán József királyi főherceg 1229 holdas uradalmát és 103 volksbundista gazdaságot, amelyek összesen 300 holdat tettek ki, elkobozták. Megváltásra került 78 hold erdőingatlan is, (Takács Antal 66, Orosz Sándor 11 kat. hold.)

110 Vértesbogláron Esterházy Móric csákvári lakos 1410 kat. holdas hitbizományi birtokát megváltották. Azonkívül elkobozták a volksbundisták összes vagyonát is, de ezek összterülete nem haladta meg a 70 holdat sem.

111 Zámolyon Merán Jánosné 3140 kat. holdas uradalma megváltással került a földalapba.

112 Zichyfalván Szterényi Sándor 824 és Tótfaludy Aladár 760 kat. hold területű gazdasága megváltással került a Földigénylő Bizottság kezére, de Szterényi Sándor 250-et, Tótfaludy Aladárné pedig 103 hold ingatlant visszakapott.

113 A nagybirtokosok és az agrárreform Az agrárreform gyakorlati része lázas sietségben zajlott le a megyében 1945 tavaszán és nyarán. Végrehajtása során a nagybirtokosok részéről nyílt ellenállással nem találkoztak. A parasztság egésze egyetértett a reformmal, és ez egyben biztosította is gyors lefolyását, bár a reform módjáról több fontos vonatkozásban már eltérőek voltak a vélemények. A reformban a szegényparasztság, a napszámosok és cselédek játszották a főszerepet, ezek képviselői, a földigénylő bizottságok pedig nagy szakértelemmel jártak el, legalább is a földek juttatásában. A birtokososztálynak nem sikerült társadalmi bázist szereznie a reform lassítására, és egyben be kellett látnia, hogy mindazt, ami számára megmaradhat, a földreformtörvény keretén belül kell keresnie. Földosztás-ellenes magatartásáról különösen ismert volt Hagyó Kovács Gyula, az előszállási uradalom jószágkormányzója, aki a re-