A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

Gáspár János székfoglaló beszéde egyben az élet megindításának a programja is volt. A polgármester vázolta, hogy a város élére a legnehezebb napokban került, amikor a megyeszékhelyen nem tartózkodott vezető tisztviselő. Tudatában volt annak, hogy a törvényhatósági bizottság ezekért a szolgálatokért választotta meg, illetve erősítette meg hivatalában. Az élet megindításának első lépése a termelés megkezdése. „Szilárd elhatározásom, hogy a város minden erőforrását a termelés szolgálatába állítom," mondotta. „Termelni kell ahhoz, hogy építeni tudjunk és megmentsük a városnak azon házait, amelyek a jelenlegi állapotban pusztulásra vannak ítélve." A közgyűlésen megválasztották a városi főjegyzőt. A tiszti főügyészi állásra jelentkező két helybeli ügyvédet a kijelölő választmány azonban nem tartotta az állásra alkalmasnak és jelölésüket mellőzték. Ugyancsak betöltetlen maradt, holott volt jelentkező, az árvaszéki ülnöki, az I. osztályú aljegyzői, a műszaki tanácsosi, a gazdasági főintézői és az állatorvosi állás. A május 30-i törvényhatósági bizottsági közgyűlés időpontjáig nem érkezett be pályázat a városi főmérnöki, a két városi mérnöki állásra sem, és így a városi közigazgatásban ekkor igen jelentős pozíciók maradtak betöltetlenek.

105 Július 26-án tartotta a városi törvényhatósági bizottság második közgyűlését. Itt a betöltetlen állásokra választás útján került sor. A második polgármester-helyettesi állásra Ketskés Elek és Pávits József pályáztak. A szabályszerű választás lebonyolítása után a kommunisták jelöltje, Pávits József foglalta el a polgármesterhelyettesi széket. Ekkor választottak 7 pályázó közül két tanácsnokot, két elsőosztályú aljegyzőt, városi árvaszéki ülnököt és jegyzőt, valamint városi tisztifőügyészt. Egy-egy személlyel betöltötték az első- és másodosztályú közigazgatási fogalmazói állásokat, majd a műszaki tanácsosi, a városi főmérnöki és a gazdasági főintézői állást. Viszont ekkor sem sikerült betölteni a két mérnöki állást, mivel pályázat ezúttal sem érkezett be. Sőt október 26-ig sem akadtak jelentkezők, ezért a tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ezeket az állásokat szüntesse meg, és szervezzen helyette két műszaki főtiszti állást. Szükség volt erre azért is, mert a háborús események következtében felmerült sürgős és halaszthatatlan műszaki munkák elvégzésére a városi mérnöki hivatal létszáma nem volt elegendő. így még ezen a közgyűlésen (október 26.) a két műszaki állást kinevezéssel betöltötték. Újjáalakították a városi törvényhatóság albizottságait is. Ezek tulajdonképpen szakbizottságok voltak, amelyeket az 1929, XXX. tc. 27. §. értelmében szerveztek meg. Az egyes szakbizottságok létszáma 21 főnél több nem lehetett és tagjának nem választhatták meg a törvényhatósági bizottság rendes vagy póttagjait. A közgyűlésen hangsúlyozták, hogy az 1030 1945. M. E. sz. rendelet viszszaállította a városi tanácsot, amelynek a feladata a közgyűlés és kisgyűlés elé kerülő ügyek előkészítése, de ezeket az ügyeket a tanács a szakbizottságokkal előzetesen megtárgyalja. Ezért tartotta