A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

szükségesnek a rendelet is a törvényhatósági albizottságoknak, mint a közgyűlést, a kisgyűlést és a tanácsot segítőknek a létrehozását. A szakbizottságok jogköre csak a közgyűlés és a kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekre terjedt ki, de ebben is csak vélemény-nyilvánító szerepük volt, amelyet a tanács útján terjesztettek a kisgyűlés vagy a törvényhatésági közgyűlés elé. A közgyűlés résztvevői tudatában voltak annak, hogy az albizottságok tagjait titkosan kell megválasztani. Ebben az esetben azonban eltekintettek ettől a törvénytől (1929. XXX. tc. 22. és 28. §) és a törvényhatósági kisgyűlés javaslatát elfogadva, egyhangúan megválasztották a jogügyi, pénzügyi, gazdasági, az építési, az agg- és szegényügyi, árvaházi, vágóhídi, színügyi-kulturális és a közellátási bizottságok tagjait. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a polgármester a vezető városi tisztviselőket — polgármester-helyetteseket, főjegyzőt és tanácsnokokat — önálló intézkedési jogkörrel ruházta fel mindazon ügyekben, amelyet eljárás végett nekik juttat a jövőben.

1 A városi törvényhatóság minden szerve működött már 1945 nyarán, sőt a városi főjegyző a városi adminisztráció munkáját zökkenőmentesnek mondta. Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottsága első közgyűlését 1945. augusztus 16-án tartotta.

107 Első pontként Szabó István főispáni kinevezésének tudomásul vétele szerepelt. Felolvasták a Magyar Közlöny 25. számában megjelent főispáni kinevezést, amely szerint a főispán a két törvényhatóság (Fejér megye és Székesfehérvár város) területén a közellátási kormánybiztosi teendőket is ellátja. A főispán a vármegyei adminisztráció továbbfejlesztését tűzte ki célul, mivel az újjáépítéssel a munkák megszaporodtak, s ezt kizárólag megyei irányítással kívánta elvégeztetni. Székfoglaló beszédében, — amelyben sok közhelyet használt, — a tisztviselők politikai magatartását a legfontosabb szempontok közé sorolta, mivel ezeknek a magatartása garancia is egyben a sikeres építőmunkában. Olyan vezetőkre van szükség, — hangoztatta, —• akik a rájuk háruló feladatokat eredményesen megoldják. .,A régi vármegyei gyakorlattól eltérőleg a tisztviselőknek a megye érdekéért kell dolgozni, — jelentette ki a főispán •—• és ne higgyék azt, hogy a vármegye létezik a tisztviselőkért," A közgyűlés második pontjaként a megyei Törvényhatósági Bizottság megalakulása szerepelt. Az 1030—1945. sz. M. E. rendelet 1. § értelmében a vármegyei törvényhatósági bizottságba a régi bizottsági tagok számának negyedrésze küldendő. A rendelet a vármegyei nemzeti bizottságokat bízta meg, hogy a pártok és szakszervezet által delegálandó tagok arányszámát állapítsák meg. Fejér megye Törvényhatósági Bizottsága 1945 előtt — figyelmen kívül hagyva azok számát, akik hivatalból voltak tagjai — 315 tagból állott. Ennek egynegyede 78, azonban a megyei Nemzeti Bizottság 80 tagot jelölt a megyei Törvényhatósági Bizottságba. Ennek megoszlása a következő volt: MKP 14, SZDP 14, Nemzeti Paraszt Párt 14, Kisgazdapárt 25, Demokratikus Polgári Párt 2, Szabad Szakszervezetek 11. A Nemzeti Bizottság ezenkívül még 20 póttagot is