A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

..Fütyülök a főispánra, jó lesz, ha vigyáz magára" stb. . . kijelentések pillanatnyilag zavart okoztak a községi közigazgatás vezetői között is. Az elnök több gyűlésre nem hívta meg a bizottság kommunista tagjait. Végül is megvonták a bizalmat a Nemzeti Bizottság elnökétől. A velencei Nemzeti Bizottság munkája ezek után eredményes lett. Csak ekkor sikerült a községben a pártok által a képviselőtestületbe delegáltak számarányát megállapítani, de a parasztpárt részéről a párt elnöke, nem volt hajlandó később sem a tagok nevét az elöljárósággal közölni. Ez bénította a községi közigazgatást, és egyben a vármegyei közigazgatás kibontakozását is. Hasonló jelenségek zajlottak le Kislángon, Ercsiben, Dunapentelén, ahol az egyes pártok részben számarányuknak megfelelően, jnisrészt a háborús események idején tanúsított bátor magatartásukért kívántak az elöljáróságba juttatni egyes személyeket.

100 Dunapentelén a szociáldemokraták tiltakoztak Hagyó Kovács Gyula, a zirci apátság előszállási uradalma jószágkormányzójának letartóztatása miatt, holott közismert volt földreformellenes nézeteiről, amelyeket a gyakorlatban Herczegfalván, Nagyvenyimen, Előszálláson 1945 áprilisában megvalósított. Ugyancsak a szociáldemokraták tiltakoztak az MKP dunapentelei szervezete működése ellen, mondván, hogy a szervezet törvényellenesen működik. Ercsiben a falutanács direktóriuma által még 1944. december 19-én a község ügyvezetőjévé kinevezett jegyző ellen indult meg az áskálódás, részben személyi torzsalkodás következtében. Ercsiben 1945. február hónapban három pártnak — a kommunista, szociáldemokrata és kisgazdapártnak — népes tábora volt. Mindhárom demokratikus párt élvezte a közigazgatás támogatását, sőt a pártok szervezkedését a közigazgatás szakemberei támogatták a községben. Az ötöstanács szerint a pártokat azért is kell segíteni, mert azok tekintélyükkel a meginduló közigazgatást támogatni tudják. A pártok azonban erősen belefolytak a közigazgatás menetébe, s a közigazgatást politikai viták színhelyévé is tették. Már a falutanács 1945. február 24-én tartott ülésén, •— Ercsi község közigazgatási helyzetének tárgyalásán, — súlyos vitát eredményezett. Megvádolták a falutanács direktóriumát, hogy nem teljesíti kötelességét, mert nem áll hivatása magaslatán. A direktórium elnöke, Gyuricza Mihály rámutat a közigazgatást hátráltató tényezőkre, amelyek között felsorolta egyes személyek áskálódását is, a közigazgatás ideiglenes vezetői ellen. A községi ügyvezető is hangsúlyozta, hogy a közigazgatás vezetői csak ideiglenesen dolgoznak beosztásukban és kizárólag a falutanács megbízásából teszik. Az ügyvezetőt február 24. előtti napokban felszólították, hogy írásban adja be lemondását. A falutanács azonban tiltakozott ez ellen, és megoldásként ajánlotta, hogy a kollektív testület irányítsa a közigazgatást. Február 24-én este az ötöstanács, a kommunista párt vezetősége és a község szovjet katonai parancsnoka együtt tárgyaltak a községi közigazgatás sorsáról. A tanács ülésén az egyik jelölt lemondott arról, hogy községi ügyvezetővé válasszák. A kommunisták is ezután elálltak a javaslat mellől. Az ügyvezető leváltásának a tanács