A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

ülésén kiderült az oka. Az ügyvezető nem engedélyezte, hogy a Kommunista Párt külön rendőrséget állítson fel a községben. Ahhoz ragaszkodott, hogy a rendőrség ne legyen párthoz kötve. A falutanács ülésén az ügyvezetőt további támogatásukról biztosították a tanácstagok, sőt helyeselték is a rendőrség felállítása ügyében tett intézkedést. A tanács egyes tagjai elismeréssel nyilatkoztak a/ ügyvezető munkájáról, de a tanács ülésén megjelent kommunisták is egységes cselekvésre szólították fel" a tagságot. A községi ügyvezetőt a február 24-i tanácsülésen 16:7 szavazattal még meghagyták állásában. A következő napokban mégis karhatalommal távolították el. Ezzel az intézkedéssel a község szovjet katonai parancsnoka sem értett egyet. Látta az ellentétet a lakosság körében, ebbe a viszálykodásba nem kívánt beavatkozni. Később aztán erősen jobboldali érzelmű egyének alakították meg a Nemzeti Bizottságot, akiket bár április 17-én leváltottak, de az egyes pártokon belül olyan nagy befolyással rendelkeztek, hogy a községben a demokratikus átalakulás első teendőit gáncsoskodó magatartásukkal igyekeztek fékezni. Ercsiben a falutanácsot feloszlatták, de új képviselőtestület megalakításáról már nem gondoskodtak. A Nemzeti Bizottság nem tudta létrehozni a községi Földigénylő Bizottságot sem, és a földigénylési eljárást az első napokban az egyes oártok delegáltjai végezték el. A szabálytalanságokra a volt községi ügyvezetőnek a belügyminiszterhez benyújtott levele vetett fényt először. (Ekkor még Fejér megyében főispán nem volt, nem működött a járási főjegyzői hivatal sem.) Április 23-án az ügyet Székesfehérváron letárgyalták, majd ennek eredményeképpen az ercsi Nemzeti Bizottságot feloszlatták. Időközben kiderült, hogy a bizottság elnök nélkül működött, mert az elnököt a jobboldalú beállítottságú tagokkal együtt korábban leváltották, de helyette senkit sem választottak. Végül az adonyi járás- főszolgabírója jelenlétében, május 9-én sikerült megalakítani a községi Nemzeti Bizottságot. A közigazgatás munkájának menetébe beavatkozott az iszkaszentgyörgyi Nemzeti Bizottság már megalakulásának első órájában. Később az elöljáróság hatáskörét szűkítette, végül az összes közigazgatási teendőket magának tartotta fenn, és nem volt hajlandó új elöljáróságot választani. Ebben a községben a helyzet bonyolultságát még fokozta az is. hogy a községi rendőrség mellett a kommunista párt is megszervezte a maga rendőrségét, amely a községi rendőrséghez hasonlóan működött. Ök bocsájtották el az uradalmi erdészt, és kitelepítették az uradalmi házból, mondván, hogy a földreform után az erdészre szükség nincs, az erdő megőrzéséről most már a község gondoskodik. A főispán tudtukra adta, hogy egyetlen pártnak sincs joga külön rendőrséget szervezni. Az uradalmi erdőben pedig semmi változtatást ne vigyenek végbe, mert az erdő nem községi, hanem állami tulajdonba megy át a földigénylési eljárás során, s az erdőben keletkező kárért a Nemzeti Bizottság tagjait anyagilag is felelősségre vonja. Érd községben a Nemzeti Bizottság saját hatáskörében igazoló bizottságot állított fel, amely május elején működését megkezdte,