A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

Zsédely Istvánt és Zsédely Jánost küldte be. A Népbíróság május 2-án már megkezdte a vármegyei tisztviselők igazolását. Az alispán már május. 4-én valamennyi községi Nemzeti Bizottságnak felhívta a figyelmét arra, hogy a községi elöljáróságok megalakítása, a községi bíró és a községi tisztviselők megválasztása a törvényes rendelkezések értelmében a nemzeti bizottságok autonóm hatáskörébe tartozik. A községi közigazgatás zavartalan menete az egyik legfontosabb közérdek, ezért a községi elöljáróságokat, újjá kell alakítani. A tisztségek viselésére csak az alkalmas, akinek korábbi magatartása, politikai beállítottsága nem sértette a nemzet érdekét. Szükségesnek tartotta a főjegyző a nemzeti bizottságok figyelmét felhívni arra is, hogy a NB a demokratikus pártok helyi szövetsége, és mint politikai szerv, nem tartozik a községi közigazgatás szervei közé. Április végén és május elején az újjáalakított elöljáróságok és a nemzeti bizottságok az 1945 előtti közigazgatás rájuk nézve sérelmes intézkedéseit igyekeztek orvosoltatni. Pl. Apátszállás, Nagyvenyim, Dinnyés, Agárd önálló községgé alakulását kérte az alispántól, egyes községek pedig a járási székhelyek távolsága miatt más járáshoz való csatlakozásukat kérelmezték. Az alispánhoz és a főispánhoz a nemzeti bizottságok juttatták el a legtöbb kérelmet. Ezekben igen gyors és radikális intézkedést követeltek, így került sor néhány községi Nemzeti Bizottság összetételének megvizsgálására, majd feloszlatására is. Április 26-án fel kellett oszlatni a velencei Nemzeti Bizottságot. Szigorúan megvizsgálták az iszkaszentgyörgyi és kislángi nemzeti bizottságok munkáját már május elején, mert a községből több panasz érkezett az elnökök erőszakos magatartásáról. Olyan hírek is elterjedtek, hogy a nemzeti bizottságokban 19-es módon gondolkodnak. Tény, hogy a Tanácsköztársaság idején tevékenykedő személyeket megyeszerte ott találjuk a nemzeti bizottságokban vagy más néphatalmi szervekben. Tácon és Kislángon a Nemzeti Bizottság elnöke jó ideig az 1918—1919. évi forradalmak emlékezete alapján Nemzeti Tanácsnak hívja a bizottságot, és következetesen, mint a tanács elnöke levelezett. A községi vezető jegyzőket május 12-én az Alba moziba értekezletre összehívták, ahol a megyei közigazgatás legfontosabb teendőit megbeszélték. Ekkor már működtek a járási igazolóbizottságok is, sőt a községi vezető jegyzők igazolása erre az időre megtörtént. Bonyolódott továbbra a közigazgatás május végén és június hónapban azért is, mert a községi elöljáróságok újjáalakítása nem történt meg a kívánt időben. Egyes nemzeti bizottságok elnökei szigorúan pártszempontokat tartottak maguk előtt, és a saját párthiveikkel kívánták az elöljáróságot megtölteni. Velencén a Nemzeti Bizottság elnöke parasztpárti volt, akit később összeférhetetlenség, rosszindulat, diktátori hajlam vádjával illettek a Nemzeti Bizottság tagjai. A velencei Nemzeti Bizottság elnöke közszereplése valóban a falu kárára szolgált. Ellentmondást nem tűrő természete még a főispáni rendelkezéseket is zsákutcába juttatta a községben.