A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)
hogy a középületeket helyreállíttassa. 00 1945. nyarán már bevezették a közmunkaváltsági adót, amely azt jelentette, hogy a közmunkára kötelezett személyeknek meg kellett váltani — pénzösszeg lefizetése ellenében — munkájukat. Ezt az összeget a helyreállítás és újjáépítés céljaira fordították. Az ebből eredő anyagi fedezet azonban igen csekély volt arra, hogy a háború pusztításait eltüntesse. A lakosság egyre inkább öntevékeny mozgalmakba kezdett, amely alapján saját erejéből biztosította a lakóház felépítését, kijavítását, a gazdasági felszerelés pótlását. 1945. júniusában Újjáépítő Szövetkezetet hoztak létre. Ennek célja a mezőgazdasági lakosság gazdasági eszközeinek kijavítása, beszerzése volt. Egyben arra törekedtek, hogy minden helyrehozható házat olyan állapotba hozzanak, hogy azokba a tél beállta előtt a lakosok beköltözhessenek. Júniusban ez a szövetkezet építkezési anyagokat: tetőpalát, szöget, faanyagot, élelmezési cikkeket, rézgálicot, kenőzsírt, gázolajat osztott ki forgalmi áron a lakosoknak. Az épületfát a megye területén lévő erdőkből kapták meg a gazdák. Két fűrésztelep dolgozta fel ezt a faanyagot, de ennek a helyszínre szállítását fogat hiányában a polgári lakosság elvégezni nem tudta. Végülis a magyar honvédség sietett a rászorulók segítségére. A megyében ugyanis részt vettek a romeltakarítási és helyreállítási teendőkben a 17. honvéd gyalogezred honvédéi is. Az ezred I. zászlóalját Nádasdladány, Várpalota, Ösi, Inota, Sárszentmihály, Csősz községekben útépítésnél, lakóházfelépítésnél, aknaszedésnél alkalmazták. A zászlóaljból 778 ember, 57 ló, 26 jármű vett részt a munkálatokban. A fentieken kívül ők állították helyre a mohai malmot, a fehérvárcsurgói iskolát, és a község villanyvezetékét is kijavították. A II. zászlóalj 288 emberrel 40 lóval, 20 járművel dolgozott Iszkaszentgyörgyön, Mohán, Fehérvárcsurgón. A Székesfehérvár—Mór közötti vasútvonal kijavításán is dolgozott a II. zászlóalj. Ide a vasúti talpfákat is a magyar katonaság fogatolt járművei szállították, de helyreállítottak 2 km-nyi útszakaszt is Bodajk és Iszkaszentgyörgy között. A III. zászlóalj (554 fő, 40 ló, 20 jármű) Székesfehérváron dolgozott, ugyancsak lakó- és középületek helyreállításán munkálkodtak, de ezek javították ki az isztiméri és fehérvárcsurgói halastavakat is. Az aknavető század 32 fővel, 27 lóval, 14 járművel Seregélyesen és környékén, a pánoéltörőágyús század Polgáraiban és környékén 28 emberrel, 10 lóval, 5 járművel vett részt a helyreállításban. A 17. honvédezred legénysége szociális és kulturális tevékenységet is kifejtett. A felsorolt községekben, vasárnaponkint műsoros délutánokat rendeztek. A III. zászlóalj működési területén 30 fő szegénysorsú iskolásgyermeknek állandó, 15—20-nak pedig alkalmi étkeztetést biztosítottak. 91 A katonaság jelenléte politikai szempontból is .nagyjelentőségű volt ezekben a falvakban. Jelenlétük megakadályozta, hogy az 1945 tavaszán elharapózott önkényeskedések, erőszakoskodások ezekben a helységekben egyáltalán ne forduljanak elő. Ugyanakkor a demokratikus átalakulást is segítették politikai felvilágosító tevékenységükkel.
