A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

9. A közigazgatás újjászervezése A megye egyes községeiben a demokratikus átalakulás a felszabadulás első időszakában megkezdődött. A közigazgatást ezeken a helyeken március végén csak tovább kellett folytatni, hiszen a szervezeteket már korábban kiépítették. A megye legtöbb községében ez így is történt. Üj helyzet állott elő azokban a községekben, ahonnan a közigazgatási apparátus az elöljáróság vezetőivel együtt kitelepült. Ebben az esetben a közigazgatás megszervezését elölről kellett kezdeni. Ezért mutatkozott törés a felszabadulás második időszakának első napjaiban a közigazgatásban, amikor a fent jellemzett esetekben az élet szinte teljesen béna volt. Fejér megyében ezt a helyzetet több község mellett Székesfehérvár városa tükrözte legjobban. A két hónapig tartó németnyilas uralom alatt a felszabadulás első hónapjai idején hozott demokratikus intézkedéseket teljesen felszámolták. A város számban erősen megfogyatkozott lakossága sem mutatott az első napokban különösebb élniakarást.

92 A városi közigazgatást a felszabadulást követően elég nehézkesen sikerült csak életrekelteni. A városi tisztikar elmenekült. A városi szovjet katonai parancsnokság a közigazgatási teendőket egy ideiglenes szervre, az úgynevezett 21-es bizottságra ruházta 1945. március 23-án. A 21-es bizottság (ideiglenes városi tanács) a következőkből állott: elnöke Gáspár János, helyettese, Ketskés Elek, tagjai: Bernáth Pál, Bratán István, Eisenbarth Ferenc, Bocskov Nikolaj, Falvai Jenő, Görhely István, Hajós József. Jaksity Iván, Jolbey Sándor, Lapos István, Lázár János, Lits Ferenc, Molnár János, Polczer Gyula, Radics József, Suhajda Róbert, Sulyok Dénes, Süveges István, Szabó János és Vócsa Ferenc?

3 A 21-es bizottság egyetlen hivatalos szerv Székesfehérváron. Kezébe nagy politikai és gazdasági hatalom összpontosult. A város élete a kezükbe volt letéve. Az ő segítségükkel, engedélyükkel történhetett csak minden Székesfehérváron. Nekik kellett bejelenteni a pártok újjászervezését, ők állottak a Nemzeti Bizottság megalakításánál, vagy ahogy ők mondották; ,,a demokrácia bölcsőjénél". Március 28-án az Alba moziban népgyűlést tartottak, ahol a bizottság elnöke vázolta a 21-es bizottság feladatát. Megszervezték az ügyosztályokat is, amelynek élén a bizottság tagjai állottak. Legsürgősebb feladatának a közhivatalok, egészségügyi intézmények, a közművek szolgáltatásának megindítását tartotta. Az ügyosztályok kapcsolatot teremtettek a városhoz közel eső községekkel, és tervezték, hogy a megye minden helységét meglátogatják. A megyei közigazgatás március végén és április első hetében még béna volt, mert ezalatt nem tudták az érintkezést megteremteni a községi vezetőkkel. A városi 21-es bizottság szervező munkája nyomán a felszabadulás után egy héttel már pezsgő munka folyt a városházán. Március 31-én próbaképpen megkezdődött a vízszolgáltatás, április 1-én a városházán és a belváros néhány középületében volt villanyvilágítás.