A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

is. Például a főispán az államvasutak pécsi üzemvezetősége kérelmére a Rétszilas—Simontornya között megrongált vasúti hidak, valamint a Börgönd—Sárbogárd közötti megrongált vasútvonal helyreállítási munkálataira május 2-án Aba, Sárkeresztur, Sárszentágota, Bodakajtor, községből 80 főt, Sárbogárdról, Cecéről, Rétszilasról, Sáregresről, 120 főt rendelt ki.

87 A közmunkák aránytalanul terhelték az egyes községeket. Vértesboglárról közmunkára naponta 45 embert rendeltek ki még június elején is. Ezek útjavításnál, fakitermelésnél, az olajkútnál dolgoztak, és Bicskére 30 embert állandóan Vértesboglárról kértek. A község elöljárósága jól látta, hogy a közmunkákkal a mezőgazdasági munkák hanyagolódnak el. A vezetőjegyző meg is írta a járási főjegyzőnek, hogy neki sem a Nemzeti Bizottság, sem a rendőrség nem felettes szerve. így, a továbbiakban mindenfajta kérelemtől elzárkózik, és csak a járási főjegyzőnek fog engedelmeskedni.

88 A székesfehérvári posta szovjet katonai parancsnoka, Ivan Barjatyinszkij már március 27-én intézkedett a pontos munka megkezdéséről. A katonai parancsnok ezen a napon még Békéscsabán tartózkodott. Pribajszki János békéscsabai illetőségű, orosz tolmács március 30-án érkezett meg. a katonai parancsnok rendelkezéseivel. Eszerint be kellett szedni a városban található összes telefonkészülékeket, majd a postai alkalmazottaknak megkezdeni a márciusban abbahagyott munkákat. A vonalmestereknek feladatául tűzték ki, hogy építsék meg a Székesfehérvár—Budapest közötti távbeszélő vonalakat, és azokat a fővárosi főpostára kapcsolják be. Ez utóbbi nehéznek mutatkozott, mert a Székesfehérvár—Dinnyés közötti vonal teljesen elpusztult. Március 30-án már 7 postai altiszt dolgozott a vonalakon, de 31-én a Danuvia gyár műszaki munkáinak elvégzésére vitték őket, április 3-án pedig távbeszélő áramköröket kapcsoltak be a városban. A Székesfehérvár—Dinnyés közötti vonal április 20-án készen is volt. Egy vonalfelvigyázó április 4-én jelentkezett a székesfehérvári posta felügyelőjénél, és közölte vele, hogy a Budapest és Székesfehérvár közötti két távbeszélő áramkör és vezeték kiépítéséhez két hónapra és legalább 200 munkásra van szükség. A felügyelő látta, hogy a rendelkezésre álló 10—15 altiszt ehhez nem elegendő, akiket egyébként a katonai parancsnokság a városban is igénybe vett telefonszerelésekre. A fővárosba vezető vonal a háborús események idején súlyosan megrongálódott. Egyes . szakaszokon kilométereken keresztül egyetlen oszlop sem volt található. A kapott munkaerő segítségével április 28-án az egyik áramkört bekapcsolták.

89 Székesfehérváron májusban munkaerőfelesleg volt. A 650 építőipari munkás közül csak 150—200-at tudtak foglalkoztatni, míg a többi munkanélküli volt. Paradox helyzet adódott ebből; a lerombolt városban az építőipari szakembereknek nem volt munkalehetőségük. Ennek oka az általános szegénység volt. A tönkrement házakat a tulajdonosok újjáépíteni anyagi erőforrás hiányában nem tudták 1945 nyarán sem, de nincs pénze a városnak sem arra,