A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

nak 1944. március 19-ig megvoltak a szervezeti keretei, így a munkások legnagyobb része természetesnek találta, hogy ebbe kéri felvételét. A Fejér megyei községekben a felszabadulás előtti évtizedekben a szociáldemokraták alig szervezkedtek. Ezt jól jelzi az is, hogy a megye országgyűlési választókerületeiben az ellenforradalmi rendszer 25 éve alatt egyetlen esetben sem lépett fel szociáldemokrata képviselőjelölt. Most mégis megtalálta a párt bázisát főleg a falusi iparosokban, kereskedőkben. A falvak birtokos parasztsága azonban távoltartotta magát ettől a párttól. Benne épp úgy a vöröst látta, akár a Kommunista Pártban. Székesfehérváron a munkások és a közigazgatási tisztviselők nagyrésze azonban szociáldemokrata párti volt. A közigazgatási tisztviselők esetében igen nagy súllyal estek latba a főtisztviselők pártállásai. Szabó István főispán, Gáspár János polgármester, Guba László megyei rendőrfőkapitány, továbbá a Népbíróság elnöke, a Szociáldemokrata Párt tagjai voltak. Szinte természetesnek kell vennünk, hogy a bírósági, a városházi, a rendőrségi dolgozók pártállása kevés kivételtől eltekintve szociáldemokrata volt. A Megyeházán azonban a szociáldemokrata főispán mellett kommunista alispán működik. Befolyása szinte elvitathatatlan volt minden más pártállású vezető állami vagy törvényhatósági tisztviselővel szemben.

63 A szociáldemokrata vezetők már 1945 tavaszán úgy gondolták, hogy a magas taglétszámú szervezetekkel a hátuk mögött, a munkásosztály nevében kizárólagos politikát folytathatnak a Kommunista Párt nélkül. Mikor ennek tarthatatlanságára a Kommunista Párt felhívta az SzDP vezetőit, akkor azok sérelmi politikába kezdtek, és a Kommunista Párt ellen tettek panaszt felsőbb pártszerveknél. Ezeket a panaszokat kivizsgálták -és- mostmár igyekeztek visszavágni a helyi Kommunista Párt szervezeteire. Például a ráckeresztúri Nemzeti Bizottság elnöke és titkára a párt Központi Titkárságának Vidéki Szervezési Osztályát május 15-én megkeresték, ahol panaszt tettek a községi Nemzeti Bizottság feloszlatása miatt.

64 A sárbogárdi szociáldemokrata pártszervezet április 22-én a községi és járási pártközi értekezletek megnemtartását hiányolta. Ezzel fontos kérdéseket hanyagoltak el, mert szinte valamennyi párt állásfoglalt a legfontosabb teendőkben, de eddig soha nem hangolták össze a cselekvést. A pártvezetők elmondották, hogy minden párt, de még a járási főszolgabíró is, utasítást adott a május 1-i ünnepségek megtartására. A szociáldemokraták szerint egy pártközi értekezletnek kellett volna a felhívást kibocsájtani, és az ünnepséget közösen megtartani. Agilis voltukat bizonyítja az is, hogy a párt augusztus 15-én olvasókört hozott létre, amely sokban különbözött a korabeli egyesületek szépirodalmi műveltséget terjesztő jellegétől. Itt elsősorban a politikai képzést tartották elsődlegesnek, amelyben fiatalnak és idősnek egyaránt lehetőséget adtak az önképzésre, művelődésre. A párt ifjúsági tagozata e körön belül színielőadásokat, hangversenyeket, nótaesteket tartott. Ehhez a kellékeket az olvasókör vagyonából vásárolták vagy állították elő.

65