A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

kereskedők, iparosok, vezetőállású értelmiségiek foglaltak benne helyet. A polgári demokraták hasonló társadalmi bázisra támaszkodtak a többi községben és Székesfehérváron is. A Polgári Demokrata Párt megszervezte sorait Kalózon, Cecén, Alapon, de a párt járási szervezetének voltak tagjai azokban a községekben is, ahol szervezetet a kevés taglétszám következtében kiépíteni nem tudtak. 1945 tavaszán megyei és járási szervezetek hiánya ellenére megalakították Előszálláson, Adonyban, Bodajkon is a Polgári Demokrata Pártot. Adonyban április 10-én 8 tagú tisztikar (elnök, 2 alelnök, titkár, jegyző, pénztáros és 2 ellenőr) hozta létre, és egyúttal a párthelyiséget az Erzsébet u. 92. sz. alatti házban ki is jelölték. Külön érdekessége az adonyiak szervezkedésének az, hogy megalakulások időpontjában még nem működött a községi Nemzeti Bizottság sem, így a pártszervezkedésről az ideiglenes községi elöljáróságnak jelentették be ilyen irányú elhatározásukat. Bodajkon május 6-án alakították meg a Polgári Demokrata Pártot 4 tagú vezetőséggel és 8 tagú választmánnyal. A párt már másnap három tagot küldött a Nemzeti Bizot-teágfcar-EiőszáZMson június 5-én egy nyugalmazott lelkész (Bosnyák Ignác) elnökletével a községi értelmiségiek, az uradalmak vezetői tömörültek a párt köré (igazgatótanítók, tanítónők, magán-tisztviselők, okleveles gazdák).

62 A Polgári Demokrata Párt székesfehérvári szervezete május 25-ig alakult meg. Ekkor bejelentették, hogy a megyei Nemzeti Bizottságba két tagot küldenek. Ez Szőke Gyula budapesti lakos, polgárai birtokos, és Tusnády Ferenc kisgyóni bányaigazgató volt. Tusnády és Szőke a Nemzeti Bizottságba már korábban, április 25-én, mint pártonkívüliek bekerültek. A megyei pártszervezetet még ekkor sem tudták létrehozni, és a két nemzeti bizottsági helyet kizárólag a kisgazdapárti küldötteknek köszönhették, akik ellen egységes frontot képezett az MKP, az SzDP, a szakszervezet és a Parasztpárt. A Polgári Demokrata Párt székesfehérvári szervezete azzal érvelt, hogy a megyében alakultak már pártszervezetei, így minden joga megvan arra, hogy a Nemzeti Bizottságban és a törvényhatósági bizottságokban is (megyei és városi) képviseltessék magukat. A kisgazdapárti Vócsa Ferenc és Ketskés Elek ezzel két szövetségest nyertek, de alapvető kérdésekben minden esetben alulmaradtak a többi párttal szemben. A Szociáldemokrata Párt Székesfehérváron a Bazilika tér 1. szám alatt április 1-én hivatalosan megkezdte működését. 1945. január 22. előtti létezése nyilvánvaló, hiszen a hír, amelyet a „Fehérvári Hírek" című újság adott közre azzal kezdődik, hogy ,,a német megszállás miatt bekövetkezett két hónapos szünet után, megkezdte működését a szociáldemokrata párt." Április 1. után új tagfelvételt hirdettek, és ebből a célból a vezetőség egy tagja állandóan a párt székházában tartózkodott. Az SzDP székesfehérvári szervezete látta el ezekben a napokban a megyei szervezést is. Adonyban például április 13-án 5 iparos, április 20-án Pusztaszabolcson a vasutasság hozta létre a Szociáldemokrata Pártot. Mányon április végén 39 tagja volt, Tárnokon pedig 50-nél is több személy lépett be. A Szociáldemokrata Párt vidéken és a megye székhelyén is elég gyorsan szerveződött. Ennek a párt-