A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

ködött 1945. április 13-ig. E pártok ezen a napon küldték tagjaikat a Nemzeti Bizottságba, amely első ülését 13-án, délben, 12 órakor tartotta. Nagylókon ugyanez a három párt hozta létre a Nemzeti Bizottságot, csak jóval később, 22-én. A pártközi értekezlet elhatározta, hogy a hiányzó pártok megalakulása esetén azok kiküldöttjei a bizottságban teljes joggal résztvehetnek, de hiányuk nem jelenti azt, hogy a három pártot képviselő községi politikai szerv szerepe kevesebb lenne. Herceg falván április 14-ig csak a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt alakult meg. Nyilvánvaló, hogy e két párt kiküldöttjei hozták létre a Nemzeti Bizottságot is. A pártközi értekezletről fennmaradt jegyzőkönyvben kimondották, hogy a Polgári Demokrata, a Kommunista és a Parasztpárt részére 3—3 tagsági helyet fenntartanak.

54 Viszonylag elég korán, április 5-én került sor a pártközi értekezletre Sárbogárdon. Itt a kommunisták, szociáldemokraták és a kisgazdapártiak voltak jelen, és 6-án 11 órára hívták össze a Nemzeti Bizottság alakuló ülését. Cecén. április 26-án ugyancsak ez a három párt indította el a községben a politikai kibontakozást. Sárosdon nemcsak a Nemzeti Bizottságba választottak tagokat a kisgazdapártiak és a szociáldemokraták közül, hanem a községi földigénylő bizottság összetételére is javaslatot tettek. E két párt, tehát a demokratikus átalakulás első heteiben, ebben a községben minden olyan funkciót megszerzett magának, amelyek döntő befolyással rendelkeztek és lényegében politikai és gazdasági hatalom összpontosult a kezükben. Ugyancsak e két párt létezett még május 2-án is Sárszentágotán. Sárosdon és Sár szentágotán a Nemzeti Bizottság külön-külön igazoló bizottságot hozott létre, amely a Nemzeti Bizottságba kiküldött tagok politikai múltját megvizsgálta.

55 Külön igazoló bizottság működött Érden is.

56 Mányon az MKP váli járási megbízottja, Heim Béla jelenlétében, április 10-én a község egész lakosságának jelenlétében hozták létre a Nemzeti Bizottságot. A községben ekkor csak a Kisgazdapárt működött, amely arra törekedett, hogy mindkét szervben saját emberei legyenek többségben. Ez ellen a kommunista kiküldött sem emelt szót, hisz a többi párt hiányában kizárólag a kisgazdapártiak politikai aktivitására tudtak támaszkodni ebben az erősen elpusztult községben. Néhány nap múlva a 9 kisgazdapárti tag mellé a létrehozott Kommunista Párt 3 tagot küldött. Április 22-én a tagok aránya már egyenlő volt. Mindkét párt 6—6 tagot küldött a Nemzeti Bizottságba.

57 Pártonkívüliekből kellett Nemzeti Bizottságot - szervezni április 26-án Sárszentágotán, később Nadapon is. Ezek a tények e két községben kialakult zavaros állapotokat igen jól mutatják. Hasonlóan zavaros állapotok uralkodtak Csórón is, ahol a kisgazdapárti és a kommunista vezetők között a tagok megnyerése során éles ellentétek merültek fel, s így a pártok arányszámát megállapítani nem is tudta a Nemzeti Bizottság sem. Fülén április 12-én a kommunisták és a kisgazdapártiak, 18-án Előszálláson ugyancsak e két párt alakította meg a Nemzeti Bizottságot. Egyházi vezetők közül sokan bekapcsolódtak a politikai életbe 1945 tavaszán. Seregélyesen a tragikus sorsú Kemény József plébános, Mányon Németh B. Mihály