A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

ref. lelkész, Előszálláson Debreceni Sixtus Imre plébános lett a Nemzeti Bizottság elnöke, ill. titkára.

158 A falvakban 1945 júniusára a Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt szervezetei kialakultak. Ezeknek ugyanis történelmi hagyományuk volt. A földművelők döntő százalékban a Kisgazdapárt köré tömörültek. Szinte nincs olyan falu, amelyben ne működött volna Kisgazdapárt. A volt agrárproletariátus egyrésze a munkáspártok felé orientálódott. Az MKP is ezekből szervezte sorait. A Parasztpártnak, mint kései pártalakulatnak csak olyan személyek jutottak, akik korábban egyik politikai csoportosuláshoz sem tartoztak, vagy éppenséggel otthagyták eddigi pártszervezeteiket. A Parasztpárt szervezeti kiépítését az is gátolta, hogy a Magyar Paraszt Szövetség is ezekben a hetekben kezdte meg a falusi csoportjai alakítását. Ezek semmi esetben sem váltak a Parasztpárt előnyére. Ezért számarányban is messze elmaradt a paraszttömegeket ekkor tömörítő Kisgazdapárttól. Kuruc Jánost, a MKP székesfehérvári szervezetének alapítótagját a párt a városi Parasztpárt szervezet megalakítására küldte. A megyei-szervezetet Kun Elemér vezetésével április 2. után építették ki. A Parasztpárt városi szervezetének tisztikara a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal állandó kapcsolatot tartott. A tagtoborzás egész ideje alatt az MKP vezetői adtak tanácsot a parasztpártiaknak, hogy agitációikat melyik városrészre terjesszék ki. A megyei szervezetben is erős volt a kommunisták hatása, Kun Elemér különösen a földreform gyors- és radikális lefolytatása miatt szimpatizált az MKP-val, és állandó kontaktust tartott fenn velük. A Parasztpárt vidéki szervezeteinek létrehozása nem volt azonban olyan gyors, mint ezt a kommunista- vagy szociáldemokrata-, vagy akár a kisgazdapárt esetében tapasztaltuk. Rendelkezésünkre áll egy hiányos kimutatás, amely az 1945 tavaszán működő pártok létszámát százalékos arányban tünteti fel. A kimutatás 1945. június elején készült, amikor a politikai munka éppen kibontakozott, és az első lendület folytán a pártokba került egyének korántsem találták meg ott helyeiket. Például Inotán a Kisgazdapárt 52 %, Szociáldemokrata Párt 29 %, Kommunista Párt 14 %, Parasztpárt 5 %-os arányban volt képviselve. Nádasdladányban a Kisgazdapárt 90 %, (165 fő), a Kommunista Párt 10 %-ot (19 fő) mondhatott magáénak a lakosság politizálni kész csoportjaiból. Jenő községben a Parasztpárt 20 % (53 fő), Kommunista Párt 29 % (75 fő) és a Kisgazdapárt 51 %-ot (130 fő) bírt. Sárkesziben két párt működött: a parasztpártiak 46 %-ot (34 fő), a Kisgazdapárt 54 %-ot (40 fő) nyertek meg. A sárkesziek közül a nagyszámú agrárproletariátus kivétel nélkül a Parasztpárthoz csatlakozott. Csákváron az MKP-nak 26-án 29 tagja volt, míg a parasztpártiak 115-en, a kisgazdapártiak pedig 338-an voltak. Tácon is a Kisgazdapárt tömörítette maga köré a község lakóinak többségét (54 %), míg a Nemzeti Parasztpártnak 31 %, az MKP-nak pedig 15 %-ban sikerült híveket szereznie. A Nemzeti Parasztpártnak viszonylag magas taglétszáma volt Velencén (224 fő), a kommunisták 14-en, polgári demokraták 66-an, szociáldemokraták 166-an voltak. Fülén 16 kommunista, 20