A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

Igen kevés haszonállat maradt a megye gazdáinál és az uradalmakban is. 1945. május 18-án felmérték a megye állományát. A pusztítás mérvét az alábbi kimutatás tünteti feli Állatállomány Fejér megyében 1944. novemberében 1945. tavaszán ló 37 652 6 337 szarvasmarha 95 106 15 003 sertés 190 659 18 894 juh 53 001 852 Igaerő 1945. tavaszán Fejér megyében adonyi j. móri j. sárbogárdi j. szfvári j. váli j Kettős fogat 501 323 1008 1251 639 Traktor 27 10 59 53 55 Cséplőgép 48 23 45 43 70 Aratógép 8 2 15 7 — Így a mezőgazdasági termelés csak vontatottan indulhatott meg. A vonóerő csökkenése, a gépi eszközök és felszerelések hiányos volta, mind megannyi akadályai lettek a termelés kibontakoztatásának. Az egész megyében 3722 kettősfogat volt, de ebbe beleszámították a gyenge teljesítményt nyújtó fiatal növendékállatokat, fejős teheneket, és a szovjet katonák által elhagyott legyöngült, sebesült és egyéb okokból a hadiszolgálatban nem alkalmazható lovakat is.

41 Az 1945-ös tavaszi állapotokat Bicske községről jól jellemzi egy korabeli leírás.

42 Ebből megtudjuk, hogy Bicske lakossága a hadműveletek előtt igen gazdag volt. Egyike volt a vármegye leggazdagabb községeinek. — A község lakóinak foglalkozása 3/4 részben földműves, kisebb részben iparos, még kisebb részben pedig tisztviselő és napszámos volt. Bicske község is, mint az egész vármegye általában, a nagybirtok hazája volt. — A községünk területén 5 nagybirtok volt; körülbelül 6000 kat. hold terjedelemben. — 1940. évben a községben 4500 ló, 3000 szarvasmarha, 16 000 sertés és rengeteg baromfi volt, melyek a hadműveletek alatt teljesen elpusztultak. — A községet a németek is már meglehetősen kiélték, és amikor 1944. december hó 24-én reggel az orosz katonai csapatok felszabadították a falut, az állatállományból már kb. 20 % hiányzott. Így is volt még azonban annyi, hogy a község további élete nem forgott volna kockán. A felszabadító hadsereg bejövetelekor a községben semmi zavar nem volt. Már a felszabadítás utáni napon megindult — az orosz katonai hatóságok parancsára — a községben a mindennapi élet. A közigazgatást megindították, az üzleteket kinyitották. A front 24 óra alatt Bicskétől 50 km távolságra eltávolodott. Pár nap múlva azonban a bicskei erdőben elbújt német csapatok meglepetésszerűen rajtaütöttek az orosz csapatokon, amelynek következtében az egész front visszahúzódott, és ez Bicske község tér-