A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

után emeltek, és a régi Székesfehérvár karakterisztikus lakóépületei voltak — az utcai és tüzérségi harcok során sok sérülést szenvedtek. Az értékes homlokzatok mintegy 85 százalékban pusztultak el.

:,fl 3. Az élet megindulása. Székesfehérvár március 22-i felszabadulásával végeredményben szabaddá lett Fejér megye egész területe. A front napok alatt messze eltávolodott a megye nyugati határaitól is, a katonasággal telített falvak kiürültek. Az élet megindításának hadműveleti akadályai már nem voltak. A lakosság azonban egyelőre csak a maga erejére támaszkodott, hisz a tönkrement országban nem találtak olyan erőforrást, amelyet 1945 tavaszán Fejér megye falvainak segítségére fordíthattak volna. A lakóhelyükre visszaszivárgó emberek, az otthonmaradottak a nehézségek számtalanjaival találták szembe magukat. Nemcsak házaik, megművelt szántóföldjeik pusztultak el, hanem a gazdasági felszerelés nagyrésze, és ami a felsegítés alapja lett volna, az állatállomány is hiányzott. A folytonos áttelepítések erősen megviselték a lakosságot, számtalan ember esett a harcok áldozatává, lelkileg-fizikailag összetört a csapások folytán. A táciakat például a németek márciusban Berhidára telepítették. Innen néhányan visszaszivárogtak, köztük az egyik .községházi alkalmazott is. Ö 17-én érkezett vissza, de 20-án újból menekülni kellett, ugyancsak Berhiáára, de csak Lovasig ért, mert a szovjet csapatok Berhidához ekkor már közel voltak. A lakosság hamarosan visszatelepülhetett. A községi elöljáróság március 26. óta intézte már az ügyeket. Április elején küldöncök jártak a megyében, akik futárpostát vittek. Tóc például április 6-án a soponyai küldönccel tudta jelentését Székesfehérvárra eljuttatni, amelyet az alispánnak címeztek. Ebben írták, hogy semmiféle intézkedést felülről nem kaptak, de érzik, hogy karhatalomra szükség van. A nemzetőrséget ennek megfelelően fel is állították.

37 A községek április 14-ig semmiféle összeköttetéssel nem rendelkeztek felettes hatóságaikkal. Felszabadulásuktól április közepéig kényszerű autonómiában éltek. Ugyancsak Tácon, még április 8-án Kun Gyula budapesti kiküldött jelenlétében hozták létre a Nemzeti Parasztpártot 130, a Kommunista Pártot pedig 11 taggal. Kun Gyula szervezte meg ezen a napon a Nemzeti Bizottságot, amelyet Nemzeti Tanácsnak neveztek, majd sor került a községi Földigénylő Bizottság alakítására.

38 Az erősen elpusztított helységek közé tartozott Veréb. Ebben a községben 1945 tavaszán igaerő egyáltalán nem volt. A decembertől március közepéig tartó hadműveletek alatt itt is kipusztult az állatállomány (1 darab szarvasmarha és néhány leromlott ló volt csak az egész faluban.) Nem maradtak a lakosságnál szárnyasok sem. A munkaképes férfiak a hiányos táplálkozás következtében igen csekély munkateljesítményre képesek. Vargha Lajos, a község vezető jegyzője kéri a főispánt, hogy az élet megindításához segítséget nyújtson. A volksbundistáktól és a nyilasoktól elvett állatokat kéri a verebieknek juttatni.

39