A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

A hidak egyrészét ideiglenesen helyreállították, és a közlekedés ezáltal biztosítva volt. Ilyen farönkökből készített hidak biztosították a közlekedést a Nádor- és Malom-csatornákon, a Váli vízen Ercsi és Adony között, a Zámori patakon Érd és Martonvásár között, a Kajtcr-csatornán Dinnyés és Székesfehérvár között. A hidak ideiglenes helyreállításának hozzávetőleges költsége 1945. július végén 28 millió pengőbe került volna, de a végleges felépítés 60 millió lett volna.

35 A harcok során Székesfehérváron megsérültek a legféltettebb műemléki épületek is. Tüzérségi és gyalogsági fegyverek okozták a legnagyobb rombolást, de légitámadás áldozatává is váltak értékes műemléki épületek. (Pl. a Szent István utcai 7. és 8. számú kanonoki házak, amelyek a Fejér egyházmegyei Káptalan tulajdonában voltak. Ezek olyan rombolást szenvedtek, hogy helyreállítani nem is lehetett őket.) A Püspöki Székesegyház, — amelynek kegyura Székesfehérvár város volt — több akna- és gránáttalálatot kapott. Fedélszéke 60 százalékban, cserépfedése 100 százalékban elpusztult. Cseh-üvegboltozat mezőit hét helyen átütötték a szilánkok; a freskók 25 m

2 területen rongálódtak meg. A két torony és a szerkezeti falak — 60 m

2 felületen — átlövések következtében több helyen megrepedtek. Hasonló repedések, törések figyelhetők meg a boltozaton is. Súlyosan megsérült az egyik toronysisak, elpusztultak a faablakok. 80 százalékban elpusztult a felsővárosi Szent Sebestyén templom. (Kegyura szintén Székesfehérvár város.) Egyik tornya teljesen ledőlt, a másiknak csak a sisakja hiányzott. Tetőszerkezetét szilánké ká lőtték az utcai harcok során. Faablakai, berendezései jórészt öszszetörtek. A Magyarországi Ciszterci Rend tulajdonában lévő templom és rendház tüzérségi harcok középpontjába került. A németek március 18-án idehelyezték a parancsnokságot. Innen irányították a védelmi hadműveleteket és nyilvánvaló, hogy a szovjet tüzérség is ide összpontosította tüzét. A templom tetőszerkezete és az egyik torony leégett, súlyos sérülést szenvedett a másik torony sisakrésze is. Az oratórium feletti rabitz boltozat — a tartószerkezet leégése következtében — beszakadt. Ennek freskói teljesen elpusztultak, de pusztulóban voltak a beázások következtében a templomhajó freskói \s. 1945 tavaszán az átázott vakolat — a freskókkal együtt — mállásnak indult. Lezuhant és tönkrement a történelmi értékű Szent Ignác harang is. A Fejéregyházmegyei Papnevelő Intézet temploma (Szemináriumi templom) is több találatot kapott. Tetőszerkezete sérült lett, cserépfedése elpusztult. A fedést 1945 nyarán elvégezték, de az előtte hullott csapadékmennyiség sok helyen megrongálta a freskókat. Viszonylag kevesebb sérülést szenvedett a Püspöki Palota. A tetőszerkezetén több helyen rongálódás keletkezett, a stílusos kéményfejek és a szobrászmunkákkal díszített attikák pusztultak el. A Kossuth u. 9, 11, 13 és 15 sz. alatti magántulajdonban lévő lakóházak, •— amelyeket közvetlenül a török hódoltság megszűnése