A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)
ban, míg a móri járásban a 33 303 helyett csak 27 497-et, a sárbogárdiban 52 107-ből csak 49 044-et, a székesfehérvári járásban 63 734 helyett 49 527-et és a váliban 56 404 főből 47 616 lakost. 22 1 9 45. március 29-én 25 000 főnyi polgári lakos tartózkodott Székesfehérváron, 23 bár március 23 óta a menekültek visszatérése állandóan tartott. A visszatelepülő lakosság között nyilas és volksbundista elemek is voltak. Április 25^én a főispán felhívást intézett a megye és város népéhez, amelyben figyelmeztette őket a nyilasok és volksbundisták viszszateíopülésében rejlő veszélyre. E személyek tartózkodási helyéről, visszjtérésük idejéről jelentést kért. A demokratikus Magyarország életéből e személyeket ki akarta kapcsolni, 24 és a Népbíróságnak kívánta átadni. A Népbíróság felállítására vonatkozó rendelkezéseket a főispán április 23-án adta ki. Megkereste a működő pártokat: (Polgári Demokratikus Pártot, Független Kisgazdapártot, Magyar Kommunista Pártot, Nemzet Parasztpártot, Szociáldemokrata Pártot) és a 81/1945. M. E. sz. rendeletre hivatkozva a tanács tagjai közé a működő pártok közül 5—5 tagot kért kiküldeni. 25 A móri járás községeiben 1945. májusában a német nemzetiségű lakosság még bátran vallotta magát németnek. így Móron a 9327 lakosból 4300, Guttamásiban 270 lakos közül 250, Bakonykútin 337-ből 287, Balinkán 950 fős lakosságból 560. A nemzetiségi hovatartozásnak május végén még nem volt különösebb jelentősége. A vegyes lakosú falvakban április közepén magyarok és németek közösen hozták létre a népi szerveket, együttes erővel fáradoztak a demokratikus átalakításban is. Ez még a nagyobb létszámú falvakban sem jelentett nehézséget, ahol többségben voltak a németajkúak, pl. Isztiméren 646 ; 450 — arányban, vagy Gánton, ahol a lakosság a 3 hónapos frontesemények során erősen megfogyatkozott. (Itt 936 fő német nemzetiségű lakost írtak össze.) Jelentéktelen számú a német-lakosság Csákváron (49) és Bakony sárkányban (40). 26 A másik, nagyobb létszámú német nemzetiségű falvakkal rendelkező járás, — a váli volt. — Száron a 2346 lakosból 1600 német, 746 magyar, Vértesacsán 2543 fős lakosságból 1832 német, a többi magyar. Vértesbogláron 1265 főből 757 német, Mányon, az 1410 magyarral szemben 910 a német, viszont Üjbarokon fele-fele arányban éltek magyarok és németek (240 :240). Etyek 3573 fős lakosságából viszont 2014 volt a német és 1559 a magyar. Említésre méltó, hogy Sóskúton a 2868 főből 2582 tót nyelvet beszélő magyarnak vallotta magát. 27 A sárbogárdi járásban két községben, Sár szentágotán és Herczegfalván éltek német nemzetiségű lakosok. Az előbbiben az 1610 lakosból csak 14, az utóbbiban viszont 6860 közül 800 fő vallotta magát németnek. 28 Az 1941. évi népszámlálás idején Fejér megyében 224 504 fő élt. Az 1945. június 30-i felmérés szerint 222 671 lakos élt a megyében. A hiányt az elköltözöttek és a háborús behatások következtében elhaltak okozzák. Természetesen nem ez a szám mutatja a ténylegesen elköltözötteket és az elhaltakat, mert 1945 tavaszán, nyár elején még több ezer olyan lakos van Fejér megye falvaiban, akik más törvény-