A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

hatóságokból menekültek ide. (1945. május végén még csak 220 306 főt találtak Fejér megyében.) A felduzzadt számú lakosság ellátása és elhelyezése különösen Székesfehérváron jelentett katasztrofális nehézséget. Gyenge volt az egészségügyi, a kommunális ellátás is. Ez időben magyar honvédségi egységeket vezényeltek ki a városból, hogy annak telítettségét enyhítsék. 1945 júniusában már 45 ezer körüli polgári személy élt Székesfehérváron. Ezek között is sok az idegen törvényhatóságbeli. Emellett a katonaság, a hadikórházak és a fogolytábor létszáma 100 ezer körülire duzzasztotta fel a város falai között lakókat. Júniusban 34 szovjet hadikórházat tartottak fenn a városban, 82 helyen. A hadifogolytábor létszáma is állandóan gyarapodott, általában 10—50 ezer fő között mozgott. Sem a hadikórházak, sem a fogolytábor ellátása nem volt zökkenőmentes. Különösen siralmas állapotban volt a hadifogolykórház. Felszerelése igen hiányos, a betegeknek ruházatot, ágyneműt pedig nem is tudtak adni. A megyében és a városban társadalmi mozgalom indult a fogolytábor-kórház felszerelésének pótlására. Ez azonban igen kevés eredménnyel járt, hisz a lakosság is nélkülözött ebben az időben minden jelentősebb közszükségleti cikket. Fejér megyét terhelte a Székesfehérváron elhelyezett 2 ezer fős magyar katonai alakulat ellátása is. Végeredményben 29 462 személy menekült el a megyén kívüli helységekbe és Németországba, és összesen 5419 főt hurcoltak el. A menekültek közül 4589 fő, a deportáltakból pedig további 3700 egyáltalán nem tért vissza. Székesfehérváron a háborús behatások követSzékesfehérvári utca a felszabadulás napjaiban