A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

gatóság figyelmét. Vas Zoltán a párt szervezeti kérdésével és szerepével a párt székházában külön is foglalkozott a vezetőségi tagok előtt. Az első teendők között volt a háborútól elcsigázott városi lakosság meggyőzése, a felvilágosító munka elvégzése. Ez a feladat a kommunista párt tagjaira hárult.

15 Székesfehérváron is a városi hatóság a legrugalmasabb ezekben az időkben. A polgármester nem hagyta el a várost, és személyes példamutatására a többi városi tisztviselő sem. A városi közigazgatás 1945. januárjában igen jól dolgozott. A kommunisták vállalták a közigazgatási munka politikai részét, de kevés tisztviselő lévén, mindenféle feladatra vállalkoztak. Például: mozgósították a lakosságot a közmunkára, eltüntették a házak faláról a nyilas plakátokat, részt vettek a közélelmezés munkájában, az egészségvédelem megszervezésében.

161 Mivel Székesfehérvár frontváros volt, s a magyar kormányszervekkel kapcsolatba lépni Vas Zoltán megérkezése előtt nem tudott, helyi demokratikus erőit ezideig a szovjet katonai szervek tájékoztatták az ország kialakulóban lévő politikai berendezkedéséről. Például annak a küldöttségnek, amelyik a Magyar Kommunista Párt létrehozása miatt kereste fel a szovjet városparancsnokságot, Uszkov Vaszilij elmondta, hogy a felszabadított országrészekben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében melyik pártok kezdték meg működésüket, s ezért az MKP helyi szervezete mellett a többi demokratikus párt szervezete is alakuljon újjá Székesfehérvárott.

17 A Szociáldemokrata Pártnak és a Kisgazda Pártnak is voltak hívei Székesfehérváron, sőt vezetőik is idehaza tartózkodtak. E pártok újjászervezését nem is lett volna nehéz elvégezni, de éppen vezetőik bizonytalankodtak a színre-lépés kérdésében. A szociáldemokraták közül Jámbor Zsigmond, és a kisgazdapárti Ketskés Elek vette fel az érintkezést az MKP helyi vezetőivel pártjaik újraszervezésével kapcsolatban. Pártszervező gyűléseket azonban nem hívtak össze, és januárban nem került sor a pártvezetőségek újjáalakítására sem.

18 A városi alkalmazottak igazolásának előkészítését a városi közigazgatás vezetője január 5-én kezdte meg. Kerekes Lajos polgármester levélben kérte a MKP helyi szervezetének vezetőségét, hogy a városi tisztviselők igazoltatására felállítandó „Igazoló Bizottságban" a kommunisták is vegyenek részt. A bizottság öt tagból álljon. Elnökéül a városi tisztikar nevében Shvoy nyugalmazott altábornagyot kérné fel. Hivatalból tagja lenne a bizottságnak a városi tisztifőügyész, dr. Schmöltz József is. A többi három helyet a polgármester a kommunistákkal kívánta betölteni. A pártszervezet titkárának válasza szerint az igazoltató bizottság felállítására szükség van, de a kommunista párt csak egy személyt delegálhat; a másik két helyet a városban már megalakult vagy megalakulóban lévő más demokratikus pártoknak kell betölteni. Helyeselte a tisztifőügyész jelenlétét a bizottságban, majd az MKP szervezete nevében dr. Koch Lászlót, a város ideiglenes tiszti főorvosát ajánlotta kinevezni a bizottságba.