A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

gekhez képest helyreállítsuk Székesfehérvár közegészségügyi biztonságát." Január elején működőképessé tették a tisztifőorvosi hivatalt, biztosították a betegellátást a kórház épen maradt épületeiben, szükségkórházat szerveztek a Téli Gazdasági Iskolában, helyreállították a szegény betegrendelőt, és négy körzeti orvos megkezdte működését a városban. Lehetővé tették az OTI rendelést is. Héttagú intéző bizottságot alakítottak, amely a legsürgősebb egészségügyi intézkedéseket megvitatta, és a tisztifőorvosi hivatalon keresztül intézkedett a betegségek leküzdése érdekében. Hiány lépett fel a gyógyszerellátásban, kevés volt az orvosi műszer. Katonai célokra ugyanis igénybe vették több orvosi rendelő felszerelését. Sürgős intézkedést kellett foganatosítani az Anya- és Csecsemővédő Intézet helyreállítása érdekében. A tisztifőorvos kérésére építőipari szakmunkásokat rendelt a polgármester az intézet renoválási munkáihoz, akik 8—10 nap alatt a helyreállítással végeztek. A tisztifőorvos intézkedett az állati hullák elföldeléséről. Január 19-én kérte a polgármestert, hogy a nagy orvoshiányra való tekintettel a városban működő hatósági orvosok létszámát 3 főre emelje. Mivel ezidőszerint a városban nem volt erre az állásra jelentkező, így ezt a munkakört dr. Koch László kérte, hogy saját hatáskörében továbbra is megtarthassa.

12 A demokratikus politikai élet kibontakozása Székesfehérváron a felszabadulás napjaiban megkezdődött. Ellentétben a megye községeivel, itt a baloldali munkásmozgalomnak olyan hagyománya volt, hogy a kommunista szervezet megalakítását a felszabadulás utáni napokban az internálás elől megmenekült szociáldemokrata vezetők elvégezték. A harmincas évek végén kialakult balszárny, — amely kapcsolatban állott a kommunistákkal, sőt Lőwinger József, Lőwinger Józsefné, Szűcs Gyula, Skoda János, Palkovits József révén a pártvezetőség közvetlenül is a KMP befolyása alatt állott, — alakította meg december 25-én a Magyar Kommunista Párt székesfehérvári szervezetét. A pártalakításra az engedélyt a város katonai parancsnokságon kapták. A párt elnöke Benke Ferenc, titkára Szirbik Ferenc, vezetőségi tagok pedig Promper Ferenc, Koch László, Virágh János, Pelcz Jenő lettek. A párt megkezdte a tagság toborzását; építőmunkások, nyomdászok, vasmunkások, értelmiségi dolgozók alkották azt. A pártszervezet taggyűlést 1945. január 3-án tartott, amikor a 7 tagú vezetőséget megerősítették.

13 Az ideiglenes magyar kormány megalakulásáról a város lakossága december 26-án szerzett tudomást, amikor két szovjet tisztiegyenruhába öltözött személy a város több pontján, pl. a Városháztéren is, egy híradós kocsiból hangszórón keresztül közvetítette a kormány programját.

14 A fontos közleményre a figyelem-felhívást a magyar Himnusz lemezről történt közvetítésével érték el. A visszaemlékezők elmondották, hogy a magyar Himnusz dallamainak hallatára remény költözött a csüggedt emberekbe. Ezt a jövőbe vetett reményt erősítette meg Vas Zoltán január 3-i beszéde is a székesfehérvári Alba moziban. Ezt a gyűlést a kommunisták szervezték, ahol a demokratikus átalakulás legfontosabb teendőire hívták fel a hallali