A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

megyei hatalom. így tehát teljes az elszigetelődése ezeknek az- ideiglenes szerveknek. Utasításokat a helyi szovjet katonai parancsnoktól kaptak. Ez az ideiglenes és mindenképpen kényszerű megoldás igen fontos Fejér megye esetében, mivel hónapokig tartott. Az ideiglenes kormány rendelkezései nem jutnak át a Dunán, illetve a hadiesemények gátolják azok megvalósítását Fejér megye felszabadult falvaiban. Ennek az ideiglenes közigazgatásnak az a feladata, hogy a napi feladatokat próbálja megoldani (csapatok élelmezésének biztosítása, a lakosság közellátásának megszervezése, a közmunkák biztosítása; egyrészt a katonai érdeknek, másrészt pedig a helyi polgári érdeknek megfelelően, stb.) Amikor a politikai szervek kialakulása megkezdődik, akkor már a front eltávolodott a helységektől, és fokozatosan veszik át a közigazgatástól a megszaporodott es döntő feladatokat. A front eltávolodása után a felszabadult környező községek között hamarosan létrejött az összeköttetés. A felszabadulást követően normalizálódott a helyzet ebben a térségben, és az első napok közlekedési hiányának oka sem a tilalomban, hanem a közlekedési eszközök hiányában keresendő.

8 A front elvonulása után a szovjet katonai parancsnokságok a közigazgatási ügyekbe többé nem avatkoztak be. Az ebben az időben keletkezett jegyzőkönyvek feltüntetik, hogy a szovjet katonai parancsnokságoknak az volt az óhajuk, hogy a községekben az élet minél hamarabb békés mederbe terelődjék. Lehetőség nyílott arra, hogy a nyilas idő alatt üldözött személyek, igazgatási és gazdasági vezetők újra megkezdhessék működésüket. Enyingen Weisz Fülöp pl. a gőzmalmot a község első felszabadulása után üzembe helyezte. Weisz Fülöp a felszabadító csapatokkal érkezett a községbe, és már az első héten munkát teremtett a dolgozóknak.

9 A községi közigazgatásra még olyan esetekben is igényt tartott a szovjet parancsnokság, amikor fronthelyzetben állott, és a harcok esetleg csak néhány kilométernyire dúltak a község körül.

10 A közigazgatás ideiglenes újjászervezése is segítette a felszabadító hadműveleteket, de megnyugtató hatással volt a közigazgatás működése a lakosságra is. A szovjet csapatok Ercsinél december 4-én megkezdték az átkelést, és sikeres hadműveletek következtében kiszélesítették a hídfőállást, 7-én pedig felszabadították a községet. A németek elkeseredett ellentámadást indítottak a hídfőállás megsemmisítése érdekében. A szovjet katonai parancsnokság és a községi polgári közigazgatás között ebben a nehéz helyzetben szoros kapcsolat alakult ki. Már december 7-én az elmenekült nyilas vezetőjegyző helyett az egyik községi hivatalnok megkezdte a közigazgatás ideiglenes megszervezését, amely a községben négy hónapon át tartó frontesemények és állandó felvonulás alatt is működött. December 16-án megérkezett a községbe az első községi katonai parancsnokság, amely igazolvánnyal látta el a közigazgatás vezetőjét. Másnap a község tisztviselő-kara a közigazgatás újjászervezéséről és az újjáépítő munka megkezdéséről tanácskozott. A községháza udvarán