A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

lévő iratanyagból az adókönyveket és az anyakönyveket megmentették. Decemben 17-től hivatalos órákat is tartottak délelőtt 9-től délután 14 óráig. A szovjet katonai parancsnokság közölte a közigazgatás vezetőjével, hogy ők a falu életébe nem avatkoznak bele, ezért úgy dolgozzanak, ahogy jónak látják. Szükség esetén karhatalom segítségét is kilátásba helyezte. Azt kívánta, hogy az élet megindulásának első lépését tegyék meg a faluban: nyissák meg a templomokat, kezdjék meg a tanítást az iskolákban. A közellátásról is intézkedtek a községben; népkonyha felállítását tervezték arra az esetre, ha a hadicselekmények miatt a lakosság ellátása nehézségekbe ütközne. December 19-én a demokratikus pártok delegáltjaiból, az egyházak vezető lelkészeiből, az iskolák igazgatóiból megalakult a falutanács, amely öttagú direktóriumot választott a tagjai közül, s kimondotta, hogy ez a falutanács intézi a község ügyeit, amely szoros kapcsolatot tart fenn a szovjet parancsnoksággal. Joga van a volt tisztviselők alkalmazásáról dönteni, azokat megbízhatja, vagy elbocsáthatja. A megjelent tanácstagok között voltak, akik magukat az MKP, az SzDP, mások a Kisgazda Párt, sőt a Keresztény Néppárt tagjának mondották. Hivatalosan ekkor egy párt sem működött a községben, sőt még később, februárban sem jelenthették be a pártok megalakulását egyetlen demokratikus hatóságnak sem, mivel még nem léteztek. Egyhangúlag elfogadták a közigazgatás vezetője indítványát, hogy a falutanács működése csak ideiglenes legyen; és ha a megalakuló Ideiglenes Kormány a közigazgatás kérdésében másképp döntene, akkor a tanács megszünteti működését. A tanács a községi közigazgatás ideiglenes vezetőjét megbízta mindenfajta ügy elintézésével: Bilics János községi bírót pedig „sztaroszta" néven megerősítette hivatalában. December 28-án a falutanács községi bizottságokat szervezett, s ezek munkájának megkezdéséhez a direktórium 20 000 pengő kölcsönt vett fel, mivel akkor a község teljesen pénz nélkül állott. A közellátási bizottság tevékenységére is szükség volt, mivel az élelmiszer, a tüzelő és egyéb közszükségleti cikkek beszerzése, elosztása nagy nehézségekbe ütközött. Megszervezték még a közmunka, a szociális, a gazdasági, a közegészségügyi, a közművelődésügyi, és az idegen holmik felkutatására alakított bizottságokat. A január 16-án tartott tanácsülésen a községi vagyon és egyéb fontosabb iratok pusztulásáért felelős volt vezetőjegyzőt távollétében bűnösnek nyilvánították, mivel több figyelmeztetés ellenére sem helyezte biztonságba azokat. Gondozásba vették a villanytelepet, a vízművet és az olajüzemet, majd kimondották, hogy az üzemek fenntartása érdekében mindenkitől díjat szednek. Egy vízcsap után pl. 10 pengőt, két csap után 15 pengőt, a nagy vízfogyasztók pedig 30 pengőt fizetnek havonta a községi pénztárba. Gondozásba vették és a munka megindítását javasolták a téglaüzemben és a fűrésztelepen. A földosztásról ekkor még konkrét intézkedés nem történt, de a tanács felkészült a juttatásra. „Bármily formában is történik a törvényes intézkedés, a grófi kastély, a park, a földek stb. sorsáról, a község vezetősége mindenkor résen legyen." — írták a jegyzőkönyvben.