A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

volna magyarországi híveik „közreműködése" nélkül. A háború korlátlan mértékben való kiszolgálására, a magyarországi tartalékok totális felhasználására törekedni csak úgy lehetett, ha mindezt a magyar uralkodó osztály megfelelő exponenseivel hajtatják végre.

19 Ennek szellemében mennek végbe a vezető pozíciókban a személyi cserék. Április első napjaiban sor kerül a legtöbb államtitkár kicserélésére; hogy csak néhány ismert nevet említsünk, a sajtóügyek és a Rádió élére ekkor kerül Kolozsváry-Borcsa Mihály, a miniszterelnökségre Huszovszky Lajos, s ekkor lesz a „zsidókérdés technikai megoldására" belügyi államtitkár a hírhedt Endre László.

20 A következő lépcső április 26-án, május 6-án a főispáni kar majdnem teljes kicserélése.

21 A negyvenegy főispán közül huszonkilenc leváltására, illetve új kinevezésére kerül sor e napokban.

22 A harmadik lépést ez irányban a június végén — július elején az egyes minisztériumokban bekövetkező nagy tisztviselőcserélés jelenti:

23 miközben már március végétől megindul egyes helyeken az alsóbb vidéki hivatalnokok lassú kicserélése. Nincs terünk kitérni az országos hivatalcserék értékelésére, - tény, hogy elsősorban imrédysta, kisebb részben nemzetiszocialista vagy szélsőjobb eszméikről ismert pártonkívüli politikusok kerülnek a tisztségekbe. Talin csak annyit jegyeznénk meg, hogy pl. az újonnan kinevezett főispáni kar névsorában első pillanatra a sok nyugdíjas, magasrangú katonatiszt tűnik fel.

2- Az ország vezetését szélsőjobb irányban elmozdítani szándékozó hivatalcsere folytán nevezték ki április 26-án Toldy Árpádot is, a magasrangú csendőrtisztet Székesfehérvár s Fejér megye főispánjává. Toldy Árpád a magyarországi csendőrség egyik legmagasabb rangú vezetője volt. A kiskőrösi születésű (1838), jogi végzettségű Toldy a 20-as és 30-as években először vidéken szolgált (Hajdúszoboszló, Debrecen), majd a Belügyminisztérium XX. csendőrosztályára került, melynek hamarosan helyettes vezetője lesz.

25 Főispáni kinevezését elsősorban Baky Lászlóhoz, a csendőrség parancsnokához fűződő jó személyi kapcsolatainak köszönhette. Korábbi tevékenységéről, a csendőrség kötelékén belül, igen keveset tudunk. Az előkerült iratok valószínűleg azért is vallanak róla keveset, mert szerepe a hazai politikai életben főispáni kinevezésével kezdődött. A városi és a megyei életben is csak keveset tudtak róla, bemutatásakor a Napló inkább személyi tulajdonságait jellemzi, hangsúlyozva katonás, energikus voltát, s alig szól valamit pályafutásáról.

26 Jobban ismerjük viszont korábbi környezetét, és támogatóit. Mint említettük, Toldy pártfogója Baky László, a Magyar Nemzetiszocialista Párt alvezére, a németek egyik legbiztosabb magyarországi híve volt. A németek magyarországi politikájában határozottan érzékelhető két, — elsősorban módszereikben eltérő — politikai vonala közül (Veesenmayer — a külügyminisztérium képviselője, Winkelmann illetve Höttl — az SS-é) az utóbbiakhoz, a szélsőségesekhez vezetnek személyi összeköttetései. Míg Imrédyéket Veesenmayerék, Bakyékat, a nemzetiszocialistákat az SS támogatta. A március 19-i eseményekben nagy szerepük van. A párt elnöke,