A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

együttélésre való hajlandóságát a „húsvéti allelujás hit" alapjaként mondja ki, amely hit a jelen „borzalmak poklából" való kitörés útját is jelentheti. Ez a vidéki lapban határozottnak minősíthető szembehelyezkedés, ha visszafogottabban, de lemérhető a Napló antiszemitizmusában is. Mint ismeretes, március 29-én Horthy szabadkezet adott Sztójaynak a zsidórendeletek kérdésében, s nem sokkal ezt követően meg is kezdődik az egyedülállóan gyors és súlyos rendeletsorozat kibocsátása.

12 A március 19. után engedélyezett sajtótermékek mindegyikének állást kellett foglalnia valamilyen módon e kérdésben. A „Fejér megyei Napló" is foglalkozott a zsidórendeletekkel, s általában a zsidókérdéssel. A lap áprilisi számait lapozgatva azonban először is az tűnik fel. hogy az antiszemita ízű írások messze alatta maradnak az országos lapok hangvételének. A virágvasárnapi megemlékezés

13 például kihasználja Jézus történetét — a már ismert módon egyébként —, hogy a „fejére halált kiáltó nép"-ről is szót ejtsen, de ez a „célzás", mint módszer ekkor, 1944. április elején, messze „túlhaladott" volt a hazai sajtóban. A zsidó-rendeleteket is kommentár nélkül, nem feltűnő helyen, röviden közli, beékelve igen gyakran a „keresztény hit", a „kegyelet"-ről írottak közé.

14 De folytathatnánk a példákat a Napló alapításának 50. évfordulójára megjelentetett szám cikkeinek és azok kitételeinek idézésével,

15 a „nehéz jövőről", a „tiszta embereszményről" írottak felsorakoztatásával. Később a szélsőjobb ezt az irányvonalat azzal akarta magyarázni, hogy a lap vezetésében nagy szerepet kapó pénzügyi tanácsos (Cseh Istvánra gondolnak, akiről szintén tudjuk, hogy Hóman a 30-as években gyakran támaszkodott rá) felesége zsidó volt,

16 de sokkal inkább arról van szó ebben az esetben, — mint a későbbi események mutatják is —, hogy a régi fehérvári vezetés a megyei és városi pozíciókat kézbentartva, elkülönülését is igyekezett kifejezni az új rezsimmel szemben. Április végéig a városi és megyei élet vezető posztjain mindössze egy változás következik be: Képes János közjegyző zsidó származása miatt lemondani kényszerül törvényhatósági bizottsági tagságáról s más egyéb tisztségéről,

1

'' de Hóman hamarosan elintézi, hogy régi hívét mentesítsék majd a zsidó-rendeletek alól.

19 Az új főispán Ilyen körülmények között került sor Toldy Árpád csendőrezredes főispáni kinevezésére Székesfehérvárott. Mielőtt azonban itteni működésének vázolásához kezdenénk, szükségesnek látszik magát a főispánváltozást beilleszteni az 1944. április végi országos helyzetbe, s néhány szót szólni azokról az erőkről, amelyek ekkor országos méretekben előretörtek, illetve amelyek előtérbe tolták a város és a megye újonnan kinevezett első tisztviselőjét. A német megszállási rendszer alapja Magyarországon az volt, hogy az ország német igényeknek megfelelő politikai átállítását a hazai kormányképes szélsőjobb segítségével hajtották végre. A német megszállás politikai „stabilitása" elképzelhetetlen lett