A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

Glatz Ferenc HÓMAN BÁLINT ÉS A NEMZETISZOCIALISTÁK ÖSSZEÜTKÖZÉSE SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1944-BEN 1944. március 19. 1944. III. 19-én a németek megszállták Magyarországot. Sztójay Döme vezetésével új kormány jött létre, melyben az eddigi kormánypárti (Magyar Élet Pártja) jobboldalon kívül a korábban jobboldali ellenzéki Magyar Megújulás Pártja (MMP) és Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) kapott helyet. Napokon belül megkezdődött az eddigi legdurvább jobboldali politika: a munkásszervezetek feloszlatása, a diktatórikus módszerek általánossá tétele. A kormány célkitűzései között ott szerepelt a „zsidókérdés radikális megoldása.

1 * * * Az 1944. március 19-ét, a német megszállást követő hetekben Székesfehérvárott sem a városi, sem a megyei vezetésben nem következett be nagyobb politikai irányváltozás, vagy akárcsak személyi csoportok közötti hatalomeltolódás sem. A fontosabb tisztségviselők a helyükön maradtak, a politikai élet bizonyos megtorpanásokkal haladt a régi medrében. Ez a viszonylagos „nyugalmi" helyzet nemcsak azért maradhatott meg, mert a német megszállás és az ezzel előállott új politikai konstelláció az első hetekben még elsősorban országos szinten idézett elő nagyobb politikai változást, s a vidéki politikában lassabban lehetett csak erősebb hatását érzékelni, hanem azért is, mert Székesfehérvárott, s a negyvenes évekre Fejér megyében is a politikai egyensúly igen biztos alapokon állt. A város, két hatalmas politikai ereje, a katolikus egyház (és a hozzá kapcsolódó politikai áramlatok: legitimizmus, bizonyos keresztényszocializmus stb.) és a kormánypártot alkotó ún. Hóman-párt vagy magukba szívták a többi kisebb politikai csoportosulást, vagy teljesen visszaszorították azokat. Amíg a városi és megyei vezetés az 1920-as években a legitimista ellenzék egyik központja volt, addig a 30-as években igen biztos kormánytámogató bázissá alakult Székesfehérvár. Kezdődött ez Károlyi Gyula miniszterelnök 1931. évi képviselővé választásával, s folytatódott azzal, hogy 1932. őszén a város képviselője — a helyi kisgazdapárti, legitimista, szociáldemokrata blokk jelöltjével szemben — a Gömbös kormány egyik „kulcsembere", a miniszterelnök személyes híve, Hóman Bálint lett. Hóman, aki igen sokat adott arra, hogy képviselőségének helyi bázisát kiépítse, a 30-as évek belpolitikai életében jól taktikázó