A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején
szedjék össze. 116 A közellátás elég silány volt a hadműveleti területen kívüleső helységekben is. Ezért minden felesleget szigorúan felkutatnak. Isztiméren például a Tejértékesítő Központ üzeméből 350 kg túrót, 464 kg vajat kapott a móri járás. 117 Veszprémből Fejér megye alispánja 1945. február 26-án olajütő üzemek létesítésére hívta fel a móri főszolgabírót. Bodajkon működött csak olajütő malom, de ezt ekkor a németek használták. A pusztavámi azonban benzin hiányában nem működött. 118 A Mór határában lévő Tőröspusztai gazdaság bérlője még 1944. december 23-án elmenekült. A pusztán a cselédek az úri lakból bútorokat és terményeket vittek saját lakásaikba. A főszolgabíró 1945. február 22-én a Tárnokpusztai uradalmi intézőt gondnokul kirendelte Tőrösre, azzal, hogy a gazdaság vagyonát leltározzák. A főszolgabíró a gondnok kirendeléséről értesítette a 621. sz. munkavezető törzs parancsnokát is. 119 A gazdaságot ezzel katonai vezetés alá helyezték. Hasonló eset ismétlődött meg a tóti-pusztai uradalommal is. A pusztán január végéig szovjet csapatok tartózkodtak, de február elején visszavonultak onnan. Az uradalom főintézője azonban március l-ig még nem tért oda vissza. Az uradalmat a 621. sz. honvéd munkavezető törzsparancsnokság meglátogatta, és ennek jelentése alapján egy hadnagyot gondnoknak kirendeltek. Az uradalom állapotáról jelentik, hogy az teljesen a pusztulás képét mutatja. Rongáltak az épületek, a magtárak; állatállomány jóformán nincs. Megjegyzi azonban, hogy takarmányrépa és silótakarmány megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. Ugyanúgy szinte érintetlenül maradt a magtár is: ,,Az orosz elvonulás után a górékban lévő tengerit az átvonuló és ott tartózkodó magyar és német csapatok erősen megdézsmálták," — olvasható a jelentésben. A jelentés készítője szabotázst látott abban a tényben, hogy az uradalom vezetője március l-ig nem tért vissza, és az 1600 kat. holdas uradalomból csak 100 hold búzát, 150 hold rozsot vetettek el ősszel és 50 holdat szántottak fel. Az uradalomban 19 cseléd visszamaradt, akik a szovjet csapatok visszavonulása óta nem vették fel a munkát. 120 A paraszti lakosság magatartására pedig fényt vet a móri járási állatorvosnak egy jelentése, amely szerint Nagyveleg községben hetente több állatot vágnak le. A gazdák arra hivatkoznak, hogy 1944. végén a községben beszállásolt katonaság a takarmánykészletet igénybevette, és így az állatokat tavaszig nem tudják tartani. Az állatorvos megjegyzi, hogy az állatállomány átmentése a jövő évi takarmány megtakarításáig nem lehetetlen. 121 Erre a célra javasolja, hogy használják fel az alomszalmát, viszont ennek pótlására engedélyezi a járás erdeiben az avargyűjtést. A marhavágás során felhalmozódott bőröket a Móron létesített bőrfeldolgozó telepen dolgozták fel. A főszolgabíró azzal küldte szét a járás községeibe az utasítást, hogy ezzel a cipőtalphiányt kívánják megoldani. 122 A munkavezető törzsparancsnokság ösztökélésére egyes uradalmak a hadiállapot idején tönkrement állatállomány pótlására tettek intézkedéseket. Vértessy László bakony sárkány i uradalmában március elején sertéseket és borjakat szereztek be. A hadműveleti kormány-
