A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

bírója, és jegyzője is. Polgáraiban a kislángi lakosoknak közszük­ségleti cikket, tüzelőt a segédjegyző szerzett. A kitelepített lakos­ság a hadműveleti területté nyilvánított falvakba csekély számban költözött vissza. A kislángiak közül március 19-én a lakosok 40 százaléka tért vissza otthonába. A nyilas Fejér megye alispánja Veszprémből érdeklődött a község helyzetéről, és a választ oda is várta. Postaforgalom azonban nem volt, a levelezést katonai jár­műveken a honvéd kerületi parancsnokságon dolgozó közigazgatási előadók juttatták el a községekbe. 111 A nyilas kormány a fennhatósága alá tartozó területek lakos­ságának hangulatát, háborúhoz való viszonyát 1945. januárjában is figyelte. 1945. január 20-án a detektívek már jelentést küldöttek a magyar királyi rendőrség budapesti kapitánysága politikai ren­dészeti osztályának szombathelyi kirendeltségéhez Fejér megyéből. Ebből tudjuk, hogy figyelő detektívek voltak Győr, Komárom, Esz­tergom, Pápa, Magyaróvár, Sopron, Veszprém városokban is. Ami­kor a német támadások következtében egyes falvakat és városokat visszafoglaltak, ezekben is megjelentek a detektívek, és részletes, meglehetősen tárgyilagos beszámoló jelentéseket készítettek a la­kosság hangulatáról, a szovjet csapatok és a magyar lakosság kiala­kult kapcsolatáról, a német—magyar katonaság és a falvak és vá­rosok népének viszonyáról. Egy Győrből küldött jelentésben olvasható, hogy a városban nyomott hangulat uralkodik. Ezt Varsó és Krakkó kiürítésének, majd elfoglalásának tulajdonította a detektív. A han­gulatot nem tudta élénkíteni az sem, hogy megérkezett Székesfe­hérvár visszafoglalásának híre. Ezt időleges sikernek tekintették. Egy 1945. február 7-én keltezett jelentés viszont Veszprémből azt írja, hogy a lakosság — különösen a menekültek — hangulata bizakodó. A Siófok—Székesfehérvár között kibontakozott német támadás pillanatnyi sikereket hozott a németeknek. Ekkor olyan jóslások is elhangzottak a nyilasok és németek részéről, hogy egy hónap múlva az egész országot visszafoglalják a németek. Székesfehérvárról a visszafoglalás után két nappal már jelen­tést küldtek a nyomozó szervek Szombathelyre. Eszerint a lakó­házaknak csak egyrésze volt rongált, de többnyire lakható állaoot­ban maradtak. A városban a katonák toborzást folytattak. Két nap alatt négyezer fő jelentkezett. Ezeket gyors kiképzésnek vetették alá és a város határában húzódó frontra vitték. A rendre a magyar csendőrség és rendőrség alakulatai ügyeltek. Ezen a napon kezdték temetni a katonák és a polgári lakosság közül elhaltakat. A jelen­tés megjegyzi, hogy a visszafoglalás alkalmával a védelmi harcot folytató szovjet alakulatok emberállományban nagy veszteséget szenvedtek. A városban élelemhiány volt; december közepétől kezdve január végéig Székesfehérvárra alig-alig tudtak élelmiszert vagy más közszükségleti cikket szállítani. A városból a kitelepülő~ ket jármű hiányában nem tudták elszállítani. A front közelsége miatt is a lakosság körében a félelem nőttön-nőtt. A lakosságról megjegyzik, hogy közülük a szovjet katonákkal többen kapcsolatba kerültek, de a nyomozók egyetlen olyan polgári személy nevét sem

Next

/
Thumbnails
Contents