A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

pedig feltűnő helyen írják rá a bénítva szót, illetve annak német megfelelőjét

87 (geláhmt). A magyar burzsoázia állásfoglalását a vadásztölténygyári részvénytársaság híven tükrözte. Érdekei szorosan a német háborús törekvésekhez kapcsolták, és mint hadiüzemi tulajdonosok, a háborús termelésből gazdagodtak meg, építették tovább az egyes gyári részlegeket. Amikor azonban válaszútra kerülnek, és a vagyon Németországba kerüléséről van szó; vagy vállalva a kockázatot szovjet megszállás alá kerüljön-e, inkább az utóbbi mellett döntöttek, mert annak átmentését a háború utáni időkre így biztonságosabbnak vélték. Székesfehérváron a németek teherautókra rakták az OTI fogászat villanymotorjait, s a repülőgépjavító üzem kiürített épületeit még decemberben felrobbantották.

88 A városban a vasúti hidak, a vasútállomás épületének egyrésze, a jelzőberendezések, és a keleti városrész kiürítése után a polgári lakosság házai, el nem rejtett vagyonok lettek a német csapatok prédáivá. A repülőgépjavítő üzemben a kiürítést egyébként még november végén parancsra megkezdték. A javítás alatt lévő repülőgépeket, amelyek kijavítása huzamosabb időt vett volna igénybe, a szerelőműhelyekből összehordtak, majd benzinnel leöntötték és meggyújtották. 18—22 repülőgépet semmisítettek meg ilyen módon.

89 A front Gánt községtől nyugatra körülbelül 200 méternyire megmerevedett, és 1944. március 16-ig így maradt. Ekkor a német— magyar erők visszahúzódtak, eközben azonban a bányatelepet sérülés nem érte. Megrongálódott viszont a keskenyvágányú vasút, mintegy 2 km-nyi szakaszon. (A Forrás és Gránás kitérő között a síneket felszedték, és a talpfákat fedezékek építésére használták fel.) Ugyancsak károsodás érte az iparvasutat a Hiller kitérőben, mivel ott erős páncélos ütközetek folytak.

90 Az új- és óbaroki bauxitbányák épületeit lerombolták. A katonaság az építőanyagot bunkerépítésre használta fel. Március 10. és 18. között kitelepítették Csákvár és Gánt falvak lakosságát is, majd az ó- és újbaroki bányatelepen lakókat a környék falvainak lakosaival együtt a szovjet hatóságok a megye keleti részeire telepítették.

91 Ezeknek a lakosoknak a távolléte kb. 10 hétig tartott. A bicskeiek Etyeken, Válón voltak, majd innen is keletebbre kellett húzódniok a fronthelyzet változása következtében.

92 A front idején Fehérvár csurgón német—magyar hadtáp-egységek működtek. Ezek igen sokszor a lakosságtól rekvirált gabonából egészítették ki készleteiket. Fehérvárcsurgó 3 hónapon keresztül 8—• 10 km-re volt a fronttól, német—magyar megszállás alatt.

913 A magyar és német katonaság közötti viszonyt jól tükrözi a balinkai magyar katonai állomásparancsnok panasza. A móri járási katonai parancsnokságnak 1945. február 23-án Kovács Sándor leírja, hogy Balinkáról a régi német parancsnokságot kivonták. A helyébe került új parancsnok kijelentette, hogy a magyar állomásparancsnokságot nem ismeri el, és a magyar katonaság jelenlegi elhelyezését sem hajlandó helybenhagyni.

84