A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

Voltak egyes falvak, amelyeknek a vagyonát 80—90 %-ban elszállították a menekülő németek. A fehérvárkörnyéki falvakból 466 lovat, 2457 sertést, 819 juhot, 1194 db szarvasmarhát hajtottak el. Feléltek 21 741 szárnyast is. Csőszön a polgári lakosság vagyonának 90 %-át, Zámolyon 80 %-át, Tácon 90 %-át hurcolták magukkal a visszavonuló csapatok.

Eö Különösen azok a falvak szenvedtek sokat a német és a nyilas csapatok zsarolásától, amelyek közvetlenül a frontvonalba estek. Sárkeresztes, Csákberény, Zámoly, Székesfehérvár, Fehérvárcsurgó, Balinka, Bodajk, Mór, majd Kisláng, Sáregres, Alap, Pusztaegres lakóitól különösen sok panasz érkezett, ahol az egyéni használati tárgyakat is eltulajdonították. Sáregresen például 88 egyén tett panaszt 1945. szeptember 27-én a községi elöljáróságon ismeretlen német katonák ellen, akik erőszakosan, a tulajdonosok tiltakozása ellenére élelmiszereket, sertéseket, bort, stb. vettek igénybe. Gáspár János sáregresi lakos vallja ekkor, hogy „1945. január hó 15-én az 55. könnyű páncélos alakulathoz tartozó német katonák megkérdezésem és beleegyezésem nélkül, erőszakkal elvitték 10 kg füstöltszalonnámat, 2 db tíz kg-ot kitevő füstölt sonkámat, valamint 4 db tyúkot." Bors István ugyancsak vallja, hogy „1945. március 17-én ismeretlen katonai alakulathoz tartozó német katonák autóval megálltak házamnál, és elvittek tőlem 1 db 170 kg-os hízót, 1 db anyasertést, és 2 db 70—70 kg-os süldőt." Kovács Pál sérelme még ezeknél is nagyobb, mert egy 160 kg-os feldolgozott sertésének minden termékét autóra rakták, majd széjjelnéztek a szobában, és magukhoz vettek 2 pár férficipőt, 1 pár csizmát, 3 férfiruhát, 2 télikabátot, 8 inget, 2 pár nőicipőt, 1 női csizmát, 8 női ruhát, 2 női melegkendőt, 4 pulóvert. A gazda kamrájából még 110 kg lisztet is elemeltek. Bögyös Péter házában két ízben, 1945 januárban és márciusban is garázdálkodtak német katonák. Januárban a könnyű páncélos alakulat, márciusban pedig az egészségügyi részleg viselkedett rendkívül ellenségesen a magyar földműves házában. Januárban fegyverrel fenyegették meg a családfőt, aki a szomszédoknál talált menedéket. A község lakóinak panaszai között olyan tárgyak is az eltulajdonított tárgyak listáján szerepelnek, amelyekkel nem tudni, mi volt a katonák célja: (például rézüst, konyhaajtó, konyhaszekrény, harapófogó, kalapács, félszer-, pince-, kamra-, istálló- és padlásajtók, sodródeszkák, szalufa, férfi kalap, órák, fülbevalók, ébresztőóra, függöny, eke, deszka, evőeszközök, tepsi). A lakosok kirablását akkor is végezték, amikor a lakók nem tartózkodtak otthon, bunkerban voltak, vagy éppen még nem tértek vissza a kitelepítésből. Sáregres lakosságát a szovjet hatóságok kitelepítették, közben a németek a falut visszafoglalták. Március 17-én Bögyös Györgyné házába akkor hatolt be egy motorkerékpáros alakulathoz tartozó német csoport, amikor az égett. A németek a falut márciusban ellenséges földnek tekintették, s népét sarcolták. A legtöbb eset március 14—17 között fordult elő, de januárban, sőt 1944 december elején is történt hasonló eset, amikor Nagy József né házát egyenesen kirabolták.

96 A németek a vármegye lakosságának 30 %-át erőszakosan kitelepítették, tehát