A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

jórészt lebonyolították. Hiány volt azonban gyermek és női cipőkből. Ugyanekkor a helyi bőrgyárban is nagy mennyiségben állott a felhalmozott bőráru. Csakhogy a bőrgyárosok ezt semmiképpen nem akarták szétosztani. Vagyonukat 1944 őszén biztosítottabbnak látták termékben, mint pénzben. Hasonló álláspontot képviselt az ipari körök legnagyobb része is. Nem szimpatizáltak azonban azzal a gondolattal sem, hogy kiürítés esetén a termékeket Németországba szállítsák. Ehelyett a részvénytársaságok igazgatóságai és a magánosok arra törekedtek, hogy ezeket a termékeket, nyersanyagokat elrejtsék a németek, és természetesen a lakosság elől is. 10. Intézkedések Fejér megye személyi és anyagi javainak kiürítésére December első napjaiban megkísérlik Székesfehérvár kiürítését is. Egész napokon át biztatják hangszórókon a város lakosságát a kiürítő vonatszerelvények igénybevételére. A jelentkezés azonban igen gyér. Nyilas párttagok, jobboldali nézeteikről ismert egyének és családtagjaik alig töltenek meg húsz kocsit. A többi szerelvény üresen hagyja el a pályaudvart. Még a leventéket sem sikerült Pintéréknek elhurcoltatni. A nyilas főispán agyonlövés fenyegetésével rendelte el a leventék elvonulását Mórra. A parancsnak a leventéknek 40 %-a tett eleget, 10 % ebből is hazaszökött Mórról.

70 A nyilasok fejvesztetten hagyják el a várost, így a megtorlás fegyveréhez már nem nyúlhatnak. Kénytelenek tudomásul venni, hogy a városi közigazgatás és állami hivatalok vezetői is helyükön maradtak, nem hagyták el a várost. December 5-én a székesfehérvári ügyészség és törvényszéki fogház alkalmazottai abban az esetben hajlandók elmenekülni, ha a város öt lovasfogatot biztosít nekik, hogy a személyi kiürítés mellett az élelmiszerkészletüket is magukkal vihessék.

71 Ugyanezen a napon terjesztik fel a városi adóhivatalnál dolgozó tisztviselők és hozzátartozók névjegyzékét azzal a szándékkal, hogy elmenekülni közülük senki sem fog.

72 A polgármester a városi rendőrség közül 40 főt a kiürítési parancs teljesítésétől felmentett.

73 Az elmenekült fehérváriak is csakhamar kiábrándultak a nyilasok ígérgetéseiből. A Sopron megyei Szilsárkány és Beled községekbe költözötteket a helyi hatóságok, a katonaság és a nyilasok állandóan zaklatták. Házkutatásokkal, közmunkára való kirendelésekkel és más durva bánásmóddal igyekeztek helyzetüket tarthatatlanná tenni. E hatóságok el akarták érni, hogy a menekültek hagyják el a falvakat, mivel nem kívánták őket élelmezni. Azokat, akik a közmunkákat megtagadták, elhurcolták, sőt néhányat internáltak is közülük.

74 A kiürítés elrendelését követő hetekben a községekben katonai közigazgatást vezettek be. Ezt a Fejér megyével szomszédos részeken is megvalósították. A községeknek a katonai beszállásolást, a hadikincstár részére történő rekvirálásokat el kellett tűrniök. November végén egy egész járás lóállományát hajtották el a németek. Szabadhídvégen és a környező falvakban november 27-én már behívási parancsokat nem is kézbesítettek, csupán bevonulási hirdetményeket ragasztottak ki, amelyeken feltüntették a gyülekező helyeket.

75 Már december 5—6.