A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

tartást illető kérdésekben is a kormánybiztos intézkedett ezután, így december 2-án, a város tisztviselőinek háromhavi illetménynek megfelelő összegű kiürítési segélyt, összesen 355 951 pengő 92 fillért fizettek ki, amelyet a számvevőség légoltalmi hitel pótköltségvetésé­nek terhére számoltak el. Még ugyanezen a napon a város az altisz­teket és szolgákat jutalomban részesítette és azoknak 15 ezer pen­gőt fizettek ki. A jutalom kifizetését azzal indokolták, hogy a had­hadműveletek alakulása során a város kiürítésére is sor kerülhet, és hogy ebben az esetben az alkalmazottak elegendő pénzösszeggel ren­delkezzenek. A hadműveleti terület polgári közigazgatásának veze­tője a tények ellenére úgy rendelkezett, mintha a legnagyobb nyu­galom lenne a városban. November 27-én utasítja a polgármestert, hogy a városi utcanevek egy részét változtassák meg, és a hunga­rizmus fogalmairól: kitartás, győzelem, hit, stb. nevezzék el az ut­cákat. A polgármester e célból november 30-án bizottságot is ala­kított. Ugyancsak november végén hirdették ki, hogy a főméltó­ságú, nagyméltóságú, méltóságos, nagyságos és tekintetes címeket eltörölték, és a jövőben csak az úr megszólítást szabad használni. A szélsőjobboldali körök uralmuk népszerűsítésére az egyhá­zakat is fel akarták használni. November 23-án a hadműveleti kor­mánybiztos a polgármestert kérte meg, hogy forduljon a város ve­zető papjaihoz, lelkészeihez, és igyekezzék őket megnyerni a hun­garizmus eszméjének. A papság nagy nevelőerejét „fel kell hasz­nálni nemzetünket fenyegető nagy veszedelem óráiban." A szentbe­szédekben nem politikai természetű, de aktuális kérdéseket fejte­gessenek a papok: pl. a hit, bolsevizmus, család és a magántulaj­don kérdéseit, vagy pl. a menekültek ügyét boncolgassák a szent­beszédekben. Tanítsák a híveket a vezetők iránti engedelmességre, a hősi életszemléletre. A vármegye alispánja és a polgármester kö­zösen több alkalommal élőszóval is kérték a megyéspüspököt, hogy a hercegprímás engedélyét kérje a fenti témák fejtegetése érdeké­ben. Levélben fordultak a város református és evangélikus lelkészé­hez is. Kérték a két lelkészt, hogy amikor a beszédek sorozata meg­kezdődik, azt közöljék a helyi hatóságokkal és a nyilaskeresztes párttal is. A polgármester külön felhívta a városi tisztikar tagjait, hogy az istentiszteleteket a jövőben fokozottabb mértékben látogas­sák. Ugyanezt tették a nyilaskeresztes párt vezetősége részéről is. A megyéspüspök azonban a kérelemre nem is válaszolt. A refor­mátus lelkész levele pedig egyértelműen elutasító volt. 62 November 26-án a nyilaskeresztes párt a Városház-téren világ­nézeti előadást tartott. A .-megnyitót Dominó József megyevezető tartotta, majd Lindtner János, az Országos Parasztszék vezetője és Osztián A.ntal beszéltek. Lindtner a parasztokat arra buzdította, hogy minden földet műveljenek meg. A gazdákat sürgette, hogy az őszi vetést végezzék el, sőt 30 %-kal még növeljék is a vetésterüle­teket. Azt mondotta, hogy az ország termő területének legnagyobb része elveszhet számunkra, így a megmaradt részben kell gondos­kodni az ország kenyeréről. Tehát még néhány nappal azelőtt, hogy a szovjet csapatok Fejér megye területére léptek volna, még mindig bíztak a nyilasok abban, hogy legalább a Dunántúl kezükben ma-

Next

/
Thumbnails
Contents